Öngyilkosság – Testi-lelki és társadalmi okok

Az öngyilkosság megelőzésének világnapján tartottak ma országos szakmai konferenciát a vármegyeháza dísztermében. A programot a Magyar Lelkisegély Telefonszolgálatok Szövetsége és a Veszprémben közel harminc éve működő „Kapcsolat 96” Mentálhigiénés Egyesület szervezte.

Első előadóként dr. Balczár Lajos pszichiáter, a veszprémi felnőtt pszichiátriai szakrendelő és gondozó vezető főorvosa beszélt a depresszió és az öngyilkosság kapcsolatáról, valamint arról, hogy hogyan ismerhetjük fel, ha a környezetünkben valaki segítségre szorul.

Az öngyilkos vagy öngyilkosságot megkísérlő emberek több mint 90 százaléka legalább egy pszichiátriai betegségben szenved az elkövetés idején – mondta. Legnagyobb arányban depresszió, szorongás, gyakran valamilyen függőség, elenyésző hányadban pedig skizofrénia áll a tragédiák hátterében. Az öngyilkosok 15-35 százaléka krónikus testi betegsége miatt nem lát más kiutat. Szerencsére a depressziósok, szorongók, függők és krónikus betegek többsége soha nem fordul maga ellen. A végzetes elhatározásban egyéb – biológiai, pszichológiai, pszichoszociális, kulturális – tényezőknek is szerepe van, amelyekre a szakembereknek, a hozzátartozóknak és a környezetüknek egyaránt figyelni kell. A megfelelő terápia és gondozás hiánya, valamint a szociális és családi támogatás elmaradása komoly rizikófaktornak tekinthető – tette hozzá a szakember.

Az öngyilkosság és az áldozatok egyéni élettörténetének, életeseményeinek ismerete az újabb tragédiák megelőzéséhez ad fontos támpontokat. A korai életszakaszban átélt fájdalmak (szülő halála, válása, fizikai vagy szexuális bántalmazás), a kilátástalanság (munkanélküliség, egzisztenciális gondok, magány, elszigeteltség, súlyos betegség), valamilyen pszichoszociális trauma (gyász, pénzügyi csapás) és az 1.-2. fokú rokonság szintjén korábban elkövetett öngyilkosság mind olyan tényező, ami erősítheti a szuicid hajlamot. Balczár főorvos a figyelmeztető tünetek között az alvászavart, az étvágytalanságot és a kóros fogyást említette meg.

A rizikófaktorok sokaságával szemben viszonylag szerény a megelőzés eszköztára. A szakszerű terápián, valamint a biztonságot erősítő családi és szociális támogatáson túl pozitívan hat a terhesség, a több gyermek és az őszintén megélt (nem formális) vallásosság. Fontos lenne a háziorvosok hatékonyabb bevonása, a lakossági felvilágosítás, továbbá az öngyilkossági módszerek és eszközök elérhetőségének nehezítése is (fegyvertartás szigorítása, alkohol- és drogstratégia, hidakon, felüljárókon korlátok elhelyezése).

Dr. Medgyaszai Melinda pszichoterapeuta, a Csolnoky Ferenc Kórház önkéntes segítője a társadalmi felelősségre és az embereket egyre több kihívás elé állító társadalmi környezetre fókuszált. A környezetszennyezés, a zöld területek csökkenése, a klímakatasztrófa, az antibiotikumok és hormonok használata mind egészségromboló és a lelki jólétre is károsan ható tényezők. Míg az élettel való elégedettség jó hatással van az immunrendszerünkre, a krónikus stressz és az állandó szorongás folyamatosan terheli a szervezet védekező mechanizmusát, és azon keresztül károsan befolyásolja az agyi működéseket is.

A Covid-pandémia nagy lecke volt a világnak, de nem tanultunk belőle – állapította meg az előadó. Az öngyilkosság gyakorisága a járvány idején mindenütt emelkedett, így hazánkban is. A stressz, a szociális izoláció, a szociális konfliktusok és a kommunikáció zavarai következtében sokaknál alakult ki, másoknál pedig romlott a már korábban meglévő pszichológiai állapot. A járvány elmúlt, a szakemberek levonták a tanulságokat, de a társadalomnak, az embereknek, a politikusoknak is tenni kellene azért, hogy a világunk élhetőbb legyen és legyenek jó válaszaink egy következő pandémia vagy a klímakatasztrófával járó válságok idején.

Az öngyilkosság megelőzését már a gyermekkorban el kell kezdeni – figyelmeztetett Medgyaszai doktor. Biztonság, oktatás-nevelés, prevenció, mozgás – ezek az alappillérek. Fel kell venni a harcot a dogmák és tévhitek, az ódon elképzelések és bebetonozott intézmények, a tudományellenesség és a bántalmazás minden formája (beleértve a cyber bullying-et és a mobbing-ot is) ellen.

Délután Müller Anikó ismertetett egy megrázó történetet, majd dr. Janka Ferenc görögkatolikus esperes, parókus, a Gál Ferenc Egyetem rektorhelyettese tartott előadást a hit és a lelki egészség kapcsolatáról. Ezeken sajnos már nem tudtunk jelen lenni. A rendezvényt Jurics Edit és Jurics Imre, valamint Kövi Szabolcs zenész fellépése és egy kerekasztal-beszélgetés tette teljessé.

Fotók: a szerző

Vezető kép forrása: pexels.com