Ötezer hektáron folyik a biológiai szúnyoggyérítés

A Tisza Jász-Nagykun-Szolnok megyei szakaszán, a Tisza-tónál, Békés megyében a Körösök mentén, a Duna Baranya megyei szakaszán, a Balatonnál és a Velencei-tónál folytatódik a héten a szúnyoggyérítés.

A folyamatosan melegedő időjárás miatt egyre több helyen indult meg a szúnyoglárvák fejlődése. Az elmúlt héten a Tisza Csongrád-Csanád és Jász-Nagykun-Szolnok megyei szakaszán zajlott biológiai szúnyoggyérítés, repülőről permetezték a biológiai készítményt.

A következő napokban több Tisza menti területen, valamint a Tisza-tónál végeznek biológiai szúnyoggyérítést repülővel. Békés megyében, a Kőrösök térségében szintén légi módszert alkalmaznak, míg a Duna déli szakaszán földi permetezést végeznek. A Dunántúlon a Balatonnál és a Velencei-tónál az ilyenkor szokásosnál valamivel kisebb területet kell kezelni. Főként az állandóan vízzel borított lárvatenyészőhelyeket veszik célba a szakemberek. Összesen 5000 hektárt kezelnek a következő napokban.

Már az 1980-as évek közepétől alkalmaznak biológiai eljárást a Balatonnál. Ezen a területen a szakemberek részletes ismeretekkel rendelkeznek a lárvák tenyészőhelyeiről. Jelenleg is zajlik a csípőszúnyogok főbb élőhelyeinek feltérképezése a Duna, a Tisza, a Dráva és a Kőrösök teljes magyarországi szakaszán, így egyre pontosabban és hatékonyabban lehet alkalmazni a biológiai módszert.

A szúnyoglárvák nem csak a tavak és folyók mentén fejlődnek, megtalálhatóak szinte bármilyen vízben. Ezért is fontos, hogy a ház körüli tenyészőhelyeket megszüntessük, hiszen ezeket nem érinti a központi szúnyoggyérítés. Célszerű a vízgyűjtőként szolgáló kerti edényekből, virágcserepekből néhány naponta kiönteni az esővizet, az esővízgyűjtő hordókat pedig szúnyoghálóval lefedni. Érdemes a ház lévő vízelvezető árkokat rendben tartani, hiszen ha nem áll meg benne az esővíz, szúnyogok sem fejlődnek benne, sőt egy felhőszakadás utáni villámárvíz kialakulásának is kisebb az esélye, ha rendezett az árok.

Fotók: Szőke Péter/BM OKF