Már tudják a közoktatásban dolgozó tanárok, hogy februártól mennyivel emelkedett a bérük, a szakképzésben oktatókét még számolják. A hosszas huzavona, találgatás után a többség számára kellemes meglepetés, de a pedagógusbérek „rendezése” hagyott maga után egy-két kérdőjelet.

A tankerületi központok megmentették az iskolák igazgatóit a beharangozott kényelmetlen differenciálástól. A Klebelsberg Központban automatikusan döntötték el a fizetésemeléseket, melyek mértékét a hónap végéig közölték is a pedagógusokkal. A vártnál többet kapnak majd, a meglepetés kellemesen érinti nagy részüket. A legjobban a gyakornokok jártak, akiknek bruttó átlagbére 561 ezer forintra nőtt. A pedagógusbérek – a már évek óta a pályán dolgozóké – alig valamivel magasabbak. A pedagógus I. kategóriában lévő tanárok átlagbére 601 992, a pedagógus II. besorolásúak 679 135 forintot kapnak majd. A mesterpedagógusok 869 ezer és a kutatótanárok 911 284 forintja között minimális a különbség a hivatalos közlemények szerint. A fizetési jegyzék nem nyilvános, így a tanárikban legfeljebb az egymás közötti beszélgetésekből derülhet ki a további különbségtétel. Feltehetően a hiányszakmáknak tekinthető matematika, digitális kultúra, természettudomány-környezettan, fizika, kémia, biológia, földrajz szakos szakképzettségű tanárok néhány ezerrel keresnek többet.

A kormány nem követte a más értelmiségi pályáknál alkalmazott megoldást, miszerint a kezdők béréhez képest jóval több a gyakorlattal rendelkezőké. Az orvosok esetében például kétszeres (a pályájuk elején álló doktorok 687 ezres béréhez képest a két évtizede gyógyítók átlagbére 1,65 millió forint.) Az érdekvédők szerint ezzel a tanárhiánnyal magyarázható, hogy minden eszközzel vonzóvá kívánja tenni a tanári hivatást a kormány. A pályakezdők aránya jelenleg 3 százalék, míg éveken belül az oktatásban dolgozók egyharmada nyugdíjas lesz, egyelőre nem látszik az utánpótlás biztosítása.

Az emelésekre a kormány 340 milliárdos alapot különített el a 140 ezer közoktatatásban dolgozónak, a szakképzésben foglalkoztatott 24 ezer oktatónak pedig 61 milliárd forintot. Így az összesítések szerint a pedagógusok átlagbére az idei korrekcióval éri el a diplomás átlagbér 71,8 százalékát. A beígért nyolcvanat a kormány 2025-re hirdeti.

A Tanítanék Mozgalom aktivistái közül hagyták el legtöbben a pályát. Jó részük nem bánta meg döntését, nem sajnálja, hogy nem részesül az emelésben. Úgy vélik, a pedagógusbérek rendezése nem oldja meg a közoktatás más problémáit, leginkább a szakmai autonómia visszaállítását, sem a pedagógusok és a diákok munkaterheinek csökkentését, a szabad tankönyvválasztást. Továbbra is úgy látják, a magyar oktatásban továbbra sem az esélyegyenlőség megteremtése a cél, a szegregált oktatás tovább mélyíti a szakadékot a társadalmi csoportok között.

Fotó: MFOR