A december-január kiemelt hónapnak számít az új világmegismerési formában. Nyugaton egyre több család melegebb helyen tölti az ünnepeket, az év végét. Az egzotikus tájak egy részére sokféle okból nem viszik, nem vihetik magukkal kedvenceiket. Egyébként pedig a kutya- és macskahotelek nemcsak nagyon drágák, de a gazdik szerint személytelenek is. Arról nem is szólva, hogy nem elég szegény állatnak elviselnie szerettei eltűnését, még az új hely megismerése, az alkalmazkodás is a nyakába zúdul – így a gondos gazdák. Akkor már egyszerűbb, ha valaki az otthonában, megszokott helyén felügyeli a család szemefényét.
Vannak speciális pet-sitting oldalak, amelyeken regisztrálni lehet, s amelyeken egymásra találhatnak a keresők és a kínálók.
A képes hirdetéseket böngészők kiválasztják a nekik tetsző ajánlatot, a videós ismerkedés után megállapodhatnak az elvárásokban, és már indulhat is az akció, ami mindkét fél számára előnyös. Európában a Covid vége óta dúl a pet-sitting, ami izgalmas kihívás azok számára, akik szeretik az állatokat és szívesen utaznak.
Ifjú ismerősöm Angliában már háromszor járt macskaőrzőben. Pontos leírást kapott az értékes példány minden szokásáról, napi rutinjáról, egészségügyi könyvbe foglalt betegségeiről, vitaminadagjairól. Egy napig közösen gondoskodtak megbízójával a cicáról, majd másnap a helyi társaság azon tagjainak is bemutatták a vendéget, akik szükség esetén segítségére lehetnek, s akikkel kirándulhat a kedvenccel együtt. Beavatták a tömegközlekedési utazási szabályokba is. Három hét alatt megismerte Bristol környékét, sőt annak híres egyeteme annyira megtetszett neki, hogy oda pályázott doktori ösztöndíjért. A házigazdák örültek az ötletének, támogatták azt, és kérték, ha felveszik, látogassa meg őket gyakran, mi több, legközelebb ajánljon maga helyett „vigyázót”. Az ifjú felügyelő mesélte, hogy Hágában a csoporttársa megjavította a házigazdája csöpögő csapját, a bejárati és a teraszajtót, a mikrósütőt. Idős cserepartnere a lányát látogatta meg Spanyolországban, ahol hat hétig pihent, de hazaérve annyira megörült a gondos beavatkozásoknak, hogy már lefoglalta a jövő decembert és január–februárt, mert mint kiderült, csak az aggodalma és nem az időhiány hajtotta haza. Amikor látta, hogy golden retrievere is jól van, még zsebpénzt is adott az ügyes „magyarkának”. És álljon itt egy állatokra vigyázva okosan utazó személyes beszámolója Svájcból.
Mindehhez persze a nyelvtudáson kívül kalandvágy is szükséges, s az a kíváncsiság, hogy közelről láthassuk, miképp élnek mások.
Fotó: societypetsitter.com/
Nem túl vidám, de azért izgalmas éven vagyunk túl, minden (ál)szerénységet nélkülözve, kiváló cikkek sokaságán…
A 12 éves, alsóörsi Érdi Ferenc Vince nyerte a pezsgődugó-kilövő versenyt. Kölyökpezsgővel. Sarkunkban az új…
Ádáz ellenségek voltunk, hónapokig háborúztunk. Nagyra becsültem a találékonyságát, az intelligenciáját, a túlélési technológiái elkápráztattak.…
Amíg a december vége a kormányközeli médiában arról szólt, hogy az előnyös adóváltozásoknak köszönhetően mennyivel…
Mi lesz a Veszprémbe tervezett gyermekkórház épületének sorsa? – tette fel az írásbeli kérdést dr.…
Információs rendszer vagy adat megsértése bűntett elkövetésének gyanúja miatt indított nyomozást a Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányság…