SAJTÓSZABADSÁG – Kurcz kancellárnak nem tetszik

Egy napilap csődbe döntése szóra sem érdemes ahhoz képest, hogy Európában sorra gyilkolják az újságírókat, 2020-ban például félszázat. Különös helyen élünk: az egyik szomszédunkban gyilkolják, a másikban megnevelik a lapszerkesztőket. Kurcz osztrák kancellárnak is vannak kifogásai.

Nem tetszik neki, ahogy a világ egyik legrégebbi napilapja, a Wiener Zeitung intézkedéseit, terveit nem fogadja hozsannával, és ennek munkatársai rendre hangot is adnak.

Az 1703-ban alapított lap bosszantja Sebastian Kurz kancellárt, mert nem kedveli a tükröt, amelyet az újság róla mutat, holott „állami tulajdonban” van. 

A XXI. századi ifjú titán azok táborát növeli, akik nem szeretik, ha tetteiket kritizálják – még ha csak tízezer példányban is. Az állami közlemények eddig a Wiener Zeitungban jelentek meg, köztük az uniós hirdetmények is. Az újság az ún. hirdetési bevételekből tartotta fönn magát, ennek megvonása csődöt jelentene, ezért a szerkesztőség mindenféle ötlettel próbálja menteni a menthetőt, foglalja össze a híreket a 24.hu. 

A Wiener Zeitung egész Európa újságkiadására jelentős hatással volt, nekünk magyaroknak a hazai hírlap megteremtését hozta. Történt ugyanis, hogy már az első, 1703-ban megjelent számában foglalkozott a „magyarországi nyugtalansággal”, ami a Rákóczi-szabadságharc kitörését jelentette. 

Ez még nem lett volna akkora tragédia, csakhogy I. Lipót osztrák császár és magyar király állítólag gyönyörű, értékes trófeájú szarvasokat ejtett egy magyarországi vadászaton. Ezt a bécsi újság jól felnagyította, Rákóczi kurucait viszont rossz színben tűntette fel. A nagyságos fejedelem haragja egy magyar lap kiadásáig fölért. Az Európa-szerte ismert és tisztelt férfi nem tűrte a róla és hazájáról terjesztett hazugságot.  Így jelent meg 1705-ben magyarul az első hazai hírmondó, a Mercurius Veridicus.

Az „igazmondó” 4-6 összefűzött lapból állt, csak híreket közölt kommentár nélkül. A többi lapszám már latin nyelven íródott. Az „igazmondó” 5 évet élt meg, az az újság, amelyik először közölte német nyelven a világ egyik alapdokumentumát, a francia forradalom idején fogalmazott Emberi és polgári jogok nyilatkozatát.

Fotó: Kurcz apf