Miért szeretjük Szilágyi László festményeit? Mindenki magának tud erre válaszolni elsősorban. Noha egyfajta ellen-festészetet művelt, tehát semmiféle engedményt nem tett a közönségnek, mégis mitikus személlyé vált Veszprémben.

Szilágyi László nemcsak műveivel, de lázadó életmódjával is hozzájárult tulajdon legendájának kialakulásához. Megkavarta a város állóvizét. Kinyilatkoztatásaival felsőbbrendű hőssé vált. Mágikus műveinek a rejtélye a festő tragikus halála óta eltelt húsz év alatt sem csillapodott, ahogyan ezt a Csikász Galériában megnyílt mostani kiállítása is mutatja.

Mindössze 40 évet élt. Negyven éve volt a létezés titkának megfejtéséhez, a világegyetem páncélszekrénye rejtjelének megoldásához. A világ végül is ellenállt. Jóformán fel se szakította, a titok kapuja ismét becsukódott. Ennek a fáradhatatlanul kutató és örökké elégedetlen negyven évnek a munkáiból válogatta össze a most megnyílt kiállításnak az anyagát Grászli Bernadett, a Művészetek Háza Veszprém igazgatója. Negyven év, negyven festmény, köztük az újra megtalált David Bowie és én című, 1987-ben vegyes technikával készült nagy mű. A rendezvény apropója: idén lenne 60 éves a festő.

Kiállításmegnyitó beszédében Vincent Van Goghhoz és Jean-Michel Basquiathoz hasonlította Fenyvesi Ottó költő, író, képzőművész, ugyanakkor hozzáfűzte, ennek ellenére még a magyarországi kánonba se került bele igazán, nem fizetnek milliókat a munkáiért. Mitől függ, hogy kit vesz szárnyára a hírnév? Véletlen, szerencse, marketing. Szilágyi Zoé, a festő alkotótársa és özvegye a megnyitón elmesélt egy sztorit, miszerint amikor utoljára járt Berlinben, Lackó találomra bement egy galériába, lecsapott az asztalra egy, a rajzaival teli albumot, és szó nélkül távozott. Mintegy performanszként. Nincs visszhangja azóta se. Érdekes lenne utánanézni.

Pedig nagy figura volt, fáradhatatlan kutató és örökké elégedetlen feltaláló. A legjobb és a leggonoszabb erők felszabadítója, aki egyszerre maga a lelkiismeret, ugyanakkor a legellentmondásosabb álmokat váltja valóra. A világ káosza előtt összegubancolódó emberi tudatot egyeztette mitikusan az isteni „végzettel”.

Angyalok és démonok küzdöttek benne, mondta megnyitójában Fenyvesi, őrjöngő látnoknak, intellektuális punknak, Veszprém sötét angyalának nevezve a festőt.

Ezt a benyomást erősítette Porga Gyula polgármester, Zoé és Nagy Károly néhány spontán mondata is a nagy érdeklődést kiváltó megnyitón. A legendás művelődésszervező, aki a festő szomszédja, barátja volt, felhívta a figyelmet Lackónak a zenéhez fűződő kapcsolatára, ahogy az újra látható David Bowie és én című festménye és a David Bowie-pályázat sikere is jelzi ezt a nagyon erős köteléket. Az egeket ostromló végtelenített dobolása végigkísérte rövid életét. Nagyon kevés volt ez a 40 év, ami neki adatott. Ettől a gondolattól az ember képtelen megszabadulni.

A Hatvan. / Szilágyi László-Lackó retrospektív kiállítás február 22-éig látható Veszprémben, a Csikász Galériában.

A Holtszezon irodalmi fesztivál keretében 2026. február 22‑én, vasárnap 16 órakor Ladányi István irodalomtörténész, egyetemi docens tárlatvezetésén vehetnek részt az érdeklődők.

A vezető képen Szilágyi Zoé olvassa fel megnyitó beszédét. Fotók: Veszprém Kukac