Színházfelújításról más szemmel

A Veszprémi Petőfi Színház felújításának második ütemét 2024-re halasztják. A tervek azonban nem veszik figyelembe a meglévő épület adottságait. Alább Szendrő Péter írását olvashatják. Ő az az Ybl-díjas építész, aki az 1988-as felújítást tervezte.

Szendrő Péter az 1988-as felújítást követően 1989-ben kapta meg az építészeknek járó legmagasabb hazai kitüntetést. Írásában, amelyet teljes terjedelmében az epiteszforum.hu közölt, higgadtan érvel az akkori elképzelések mellett, és nem érti, hogy most mi a baj az akkori tervekkel. Részletesen leírja, hogy akkor hogyan gondolkodtak a felújításról az építészek és a megbízók, milyen (a mai napig vállalható) kompromisszumokat kellett kötniük a tervezőknek és a kivitelezőknek, és sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a jelenlegi tervek között szerepel a püspökkerti épületrész lebontása (szerinte az a kétszintes épületrész a mai napig remekül funkcionál), a Zsolnay-csempék leverése a belső falakról, az egyedi tervezésű lámpák eltávolítása, mivel a mostani elképzelés az eredeti állapotokat szeretné visszaállítani.

A Medgyaszay István tervei alapján készült eredeti épület 1908-ban nyitotta meg kapuit. A teátrumot, ami nem is annak készült, hanem báloknak, rendezvényeknek tervezte Medgyaszay, a magyar szecesszió legjelentősebb vidéki képviselőinek egyike. Szendrő Péter írásában fölteszi a kérdést: mi is az a bizonyos „eredeti” állapot? Arról is megosztja a véleményét az olvasókkal, hogy létezik-e jó megoldás.

A színházfelújításról korábban mi is írtunk.