Sokan emlékszünk arra, amikor öt éve Szarvas Szilveszter, a Hír TV riportereként kergette az utcán Gurmai Zita szocialista képviselőt. Közröhej tárgyává vált, és mémek keringtek róla a neten. A hazai média nem szenvedhet hiányt: újabb, médiában dolgozó terepmunkások jelentek meg. Emeljük ki közülük Bohár Dánielt, Futó Boglárkát és Császár Attilát.

Utóbbi a Táncsics-díjjal is elismert bértollnok természetesen sajátjaitól kapta a kitüntetéseket, mert több mint két évtizede hűségesen kiszolgálja a konzervatív oldal sajtóját. Az MTV elvileg közszolgálati csatorna, mindannyiunk tévéje lehetne, de nem az. Nemkülönben a TV2 és a Hír TV is, amelyek látszólag nincsenek állami tulajdonban, valójában pedig igen.

A közmédiás Császár Attila, maga mögött két évtized tapasztalatával, október 23-án is a Nemzeti menet alatt próbált interjút készíteni Magyar Péterrel. Meglepődött, mert a Tisza Párt támogatói nem hagyták, hogy a közelébe férkőzzön.

A kormánypárti média agresszióval vádolta a tiszásokat, Császárnak pedig az nem volt ínyére, hogy leelvtársozták és lepropagandistázták, holott mindkét állítás igaz: közismerten gyakran lázító, valótlan tartalmú kormánypropaganda-anyagok gyártásával vált hírhedtté.

Nem is értem, hogy a propagandamédia képviselői miért szeretnek rendszeresen, nyitott szájjal beszaladni abba a bizonyos erdőbe. Parancsszóra teszik, vagy büszkén és önként vállalják? Majd utána panaszkodnak a csatornáikon, hogy nem engedik őket dolgozni, a munkájukat végezni. Kötcsén is így járt Császár Attila miközben a narancsszínben hiénaként futkosó kollégáival vegzálták a másként gondolkodókat. Jól tudják mire számíthatnak, mégis odamennek elvégezni nemtelen feladatukat, megalázkodni. Nincs bennük tartás, önérzet, annyi szakmai alázat, hogy ne röhögtessék ki magukat?

Ötven év alatt soha nem jutott eszembe valaki után futni. Megálltam, köszöntem, kérdeztem. Ha nem, akkor viszontlátásra. Igaz, egyszer, a kamera mellett állva, mikrofonnal a kezemben az első kérdés után úgy reagált a közismert veszprémi politikus, hogy „na, menj a p…csába”, és faképnél hagyott. Aztán visszajött és újra kezdtük a riportot. A kollégákkal sokszor visszanéztük s jókat derültünk a történteket. Sokáig a telefonomon volt a jelenet, de eszembe nem jutott a nyilvánosság elé tárni. Pedig igény lett volna rá…

A 140 milliárdból gazdálkodó közmédia szinte minden másodpercben megsérti a szakma írott szabályait, hogy például hírműsorban nem kommentálunk, nem elemzünk, nem sértegetünk és főleg nem közlünk hazug információkat a nézőkkel. A fideszes tagságú „független” felügyeleti szerv, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság mélyen hallgat.

Vezető képünk Kötcsén készült. Forrás: hvg