Teleszemeteljük az agyunkat

Nem jutnak eszünkbe hétköznapi tárgyak nevei, az, hogy mit csináltunk tegnap, hogy hogy hívják a szomszédunkat. Ennek hátterében nem csak betegség állhat. Lehet az életünket nyomasztó világesemények (a járvány, a háború) és a stresszes életmódunk következménye is.

„Agyunk olyan, mint egy számítógép, amelynek a keresőjében túl sok ablak van nyitva. Ez lelassítja a feldolgozási folyamatot, a memória pedig az egyik első akadozó terület” – idézi a Wall Street Journal Sara C. Mednick idegtudóst, a Kaliforniai Egyetem kognitív tudományokkal foglalkozó professzorát.

Grant Shields, az Arkansasi Egyetem memóriakutatója által vezetett kutatás szerint azoknál, akik a közelmúltban jelentős stresszt éltek meg, a memória károsodása figyelhető meg.

– A stressz negatív hatással van a figyelemre és az alvásra, mely utóbbi nem kielégítő volta szintén károsítja a memóriát. A krónikus stressz konkrétan az agyat károsítja – mondja Shields.

Közhelynek számít, hogy felgyorsult világunkban rengeteg információ zúdul ránk. Ezt mi magunk idézzük elő, gyakorlatilag teleszemeteljük az agyunkat. Semmire sem lehet igazán odafigyelni, ha közben pörgetjük a hírfolyamot, két találkozó között még gyorsan elolvassuk az aznapi híreket. A szakértők szerint ezekkel megnehezítjük agyunk számára már azt is, hogy rögzítse az emlékeket.

A koronavírus-járvány miatt otthon, a számítógép előtt végzett munka is az emlékek létrejöttét gátolta. Hogyan is emlékezhetnénk egy adott eseményre vagy információra, ha minden nap ugyanolyan volt, minden munkához kötődő feladat és beszélgetés ugyanúgy a képernyő előtt történt?

– A memóriát az újdonság és a változatosság segíti. Amikor minden tapasztalásunk egybeolvad, nagyon nehéz bármelyikre is külön emlékezni – véli Zachariah Reagh, a Washingtoni Egyetem kognitív idegtudósa, pszichológiával és agytudománnyal foglalkozó professzora.

A szakértők több hasznos gyakorlatot javasolnak arra az esetre, ha azt tapasztaljuk, túl sokszor felejtjük el, mit ígértünk a meetingen fél órával korábban, vagy hogy hogy hívják a tegnap bemutatott új kollégát. Az agyat lehet edzeni és segíteni neki a figyelésben.

A forbes.hu cikkében erről is olvashatnak.

A képen Neuronaktivitást mutató emberi agy. Grafika: Science Photo Library – SCIEPRO/Getty Images