A daganatos betegségek továbbra is a vezető halálokok között szerepelnek. Világszerte évente mintegy 10 millió ember hal meg daganatos betegségekben. A szakértők azzal számolnak, hogy ez a szám az évtized végére 13 millió is lehet. A Magyar Rákellenes Liga adatai szerint ma Magyarországon minden negyedik ember valamilyen rosszindulatú tumoros betegségben hal meg. A diagnosztizált daganatos betegségek közül a tüdőrák a leggyakoribb, előfordulása 11,6 százalék. Lakosságarányosan sajnos továbbra is Magyarországon a legmagasabb a tüdőrák áldozatainak száma az Európai Unión belül: 100 ezer lakosra 87,4 tüdőrák okozta haláleset jut (2018-as adat).
A diagnosztizált tüdőrákos betegek életkilátásai nagyban függenek attól, hogy a betegséget melyik stádiumban diagnosztizálják. A tüdőrák stádiumaira a WHO klasszifikációját alkalmazzák. A stádium meghatározása a tumor nagysága, a nyirokcsomókban lévő áttétek és az egyéb szervekben (pl. csontok, máj) kialakult áttétek alapján történik. Minél koraibb stádiumban fedezik fel a betegséget, annál nagyobb az esély a túlélésre. A legkorábbi, azaz az I. stádiumban felfedezett nem kissejtes tüdőrák esetében (a nem kissejtes tüdőrák az összes tüdőrák kb. négyötödét teszi ki) a tízéves túlélési arány elérheti a 70 százalékot is, míg a II. stádiumban diagnosztizált betegségnél ez az arány már csak kb. 40 százalék.
Korai stádiumban a betegségnek gyakran nincsenek tünetei, vagy a jelentkező tünetek könnyen összekeverhetők banális betegségek tüneteivel. Éppen ezért különösen fontos, hogy a tüdőrák szempontjából magasabb kockázati csoportokba tartozók rendszeresen menjenek el szűrővizsgálatra, akkor is, ha nincs semmilyen panaszuk.
Mindenekelőtt a dohányosok, hiszen a megbetegedések 85 százaléka mögött a dohányzás áll. A légszennyezés a tüdőrákos esetek 5 százalékát okozza, de a munkahelyi ártalmak is jelentős kiváltó okok lehetnek (8 százalék). Jellemző a tüdőrákra az életkor is: főleg az 50. és 70. év között fordul elő a betegség. Sokszor elfelejtjük, de a dohányzás a passzív dohányzókra is veszélyt jelent. A munkahelyi és életkörülmények ismeretében a háziorvosok meg tudják mondani, hogy valaki a tüdőrák tekintetében kockázati csoportba tartozik-e és indokolt-e számára a rendszeres szűrés.
A tüdőrák felfedezési módjainak stádiumok szerinti eloszlása is azt mutatja, hogy panaszmentes állapotban számottevően nagyobb az esélye annak, hogy a betegséget korai fázisban diagnosztizálják, amikor több terápiás lehetőség közül lehet választani, és a várható túlélési arány is nagyobb.
A diagnózis után kerül sor a terápia megtervezésére, a prognózis felállítására. A tüdőrák a jellegétől és a stádiumától függően műtéttel, sugárkezeléssel vagy gyógyszerrel kezelhető. Mivel az alapbetegség és annak kezelése is komoly hatással van a beteg fizikai állapotára, ezért a legtöbb esetben a tünetek és a mellékhatások (pl. étvágytalanság, láz, fájdalmak) csökkentése is indokol gyógyszeres kezelést és életmódbeli változást (pl. speciális diéták, rendszeres mozgás). Fontos, hogy a kezelőorvos részletesen ismerje a beteg állapotának alakulását, beleértve a lelkiállapot változásait is, hiszen ő tudja megítélni, hogy mikor milyen módon kell módosítani a terápiát vagy az életmódbeli szokásokat.
Képünk illusztráció. Fotó: Pixabay
Nem túl vidám, de azért izgalmas éven vagyunk túl, minden (ál)szerénységet nélkülözve, kiváló cikkek sokaságán…
A 12 éves, alsóörsi Érdi Ferenc Vince nyerte a pezsgődugó-kilövő versenyt. Kölyökpezsgővel. Sarkunkban az új…
Ádáz ellenségek voltunk, hónapokig háborúztunk. Nagyra becsültem a találékonyságát, az intelligenciáját, a túlélési technológiái elkápráztattak.…
Amíg a december vége a kormányközeli médiában arról szólt, hogy az előnyös adóváltozásoknak köszönhetően mennyivel…
Mi lesz a Veszprémbe tervezett gyermekkórház épületének sorsa? – tette fel az írásbeli kérdést dr.…
Információs rendszer vagy adat megsértése bűntett elkövetésének gyanúja miatt indított nyomozást a Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányság…