ÜGYÉSZSÉG – Csalással szereztek állampolgárságot

Vadai Ágnes országgyűlési képviselő (DK) levélben fordult kérdéseivel Polt Péter legfőbb ügyészhez. Tájékoztatást kért arról, hogy nyomozott-e az ügyészség a választások idején tömegével betelepített, állampolgárságot csalással szerző ukrán–magyar választók ügyében és születtek-e már ítéletek, továbbá mi a helyzet a határ menti településekre nagy számban bejelentkezett idős ukránok magyarországi nyugdíjával?

A képviselő felvetette, hogy csalások révén bűnözők is EU-s állampolgársághoz juthattak, akik azóta szabadon mozognak az unió területén.

Válaszában (itt) Polt Péter azt írja, hogy idén január 28-ig 370 ügyben indult nyomozás. 156 esetben megtörtént a vádemelés, 106 esetben jogerős ítélet is született. Többnyire úgy kértek állampolgárságot a kérelmezők, hogy nem tudtak magyarul, mégis megszerezték azt – „gyakorta a hivatalnokok felelősségét is felvető módon”. Más esetekben magyarul beszélő „klónszemély” helyettesítette a magyarul nem tudó kérelmezőt, aki így állampolgársághoz jutott.

Az „útleveles ügyekben” jogszerűen állampolgárságot szerzett személyek adatait használva, de a saját fényképükkel ellátott útlevéligényeket adtak be a magyar állampolgársággal nem rendelkező kérelmezők.

A fiktív lakcímbejelentések miatt indult ügyek jellemzője az, hogy a magyar ingatlantulajdonosok szállásadóként valótlan tartalmú lakcímbejelentő lapokat állítottak ki olyan, Ukrajnában élő személyeknek, akik életvitelszerűen nem tartózkodnak Magyarországon, „különböző okok miatt” mégis itteni lakcímet létesítettek. Az érintettek által aláírt lakcímbejelentők alapján a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalának hatósági nyilvántartásában valótlan adatok kerültek bejegyzésre, annak alapján pedig hamis adatokat tartalmazó hatósági igazolványokat is kiállítottak.