A királynék városában a magyar államalapításra emlékezve az ünnep középpontjába Gizella és István története kerül, de lesz tárlatvezetés, kenyérsütés és ünnepélyes kenyérszentelés, a legnépszerűbb rockopera bemutatója, különleges fényfestés és fényjáték.

Reggel tíztől éjfélig tart a mulatság Gizella és István városában augusztus 20-án. A Laczkó Dezső Múzeumban a kicsiket kézműves foglalkozásokra várják, kenyeret süthetnek a Bakonyi Házban, a szülők ingyenes tárlatvezetéseken vehetnek részt. Az ünnepélyes kenyérszentelésre három órakor kerül sor a múzeum előtti téren.

A Dubniczay-palotában Gizella királyné udvarához köthető fogásokat ismerhetnek meg a látogatók, és maguk is készíthetnek zöldlevest, lepénykenyeret. A praktikákra kíváncsiak tárlatvezetésen ismerhetik meg a Receptek a természet kertjéből, ehető vadnövények az irodalomból, történelemből című időszaki kiállítást.

A Petőfi Színház nagyszabású rendezvényének középpontjában az első magyar királyi pár áll. A zenés felvonulás az ActiCity Tánc- és Mozgásművészeti Központtól lovasfelvezetéssel, zászlóforgatókkal vonul végig a Kossuth utcán. Marton László monumentális Történelmi allegória szoborcsoportja mellett dalok hangzanak fel az ismert rockoperából. Ezt követően a Színházkertben solymász- és íjászbemutatókat tartanak, a fotóponton pedig megörökíthetik magukat a híres mű szereplőivel. Boldizsár Miklós Ezredforduló című drámájának alapkérdése, hogy kit illet a trón: az európai öröklési rend szerint Géza fiát, vagy a sztyeppei szokásjog, az ősi hagyományok értelmében Koppányt. Oberfrank Pál rendezése a bemutatót követően az évadban folyamatosan látható lesz.

Az augusztus 20-i ünnepség-sorozatot koncert zárja a Gyárkertben.

Az első magyar király uralkodása idején Nagyboldogasszony napját, augusztus 15-ét nevezte ki országos ünneppé. E napon hívta össze Fehérvárra a királyi tanácsot és tartott törvénynapot, ahol rang nélkül bárki előadhatta panaszát. 1038-ban ezen a napon halt meg, ezért is emlékeztek meg ünnepéről egészen unokája, László király rendeletéig. László 45 évvel később áttette az ünnepet augusztus 20-ára, mert 1083-ban ezen a napon emelték oltárra István király relikviáit a székesfehérvári bazilikában (ez a szentté avatással volt egyenértékű). Mária Teréziának köszönhetően lett nemzeti ünnep, amit a naptárakban is rögzítettek. Sőt, a Szent Jobb Körmenet is a nevéhez fűződik: 1771-ben Raguzából (Dubrovnik) Bécsbe, majd Budára hozatta István kézfejereklyéjét, a Szent Jobbot, amelyet ettől attól kezdve minden év augusztus 20-áján vittek végig a városon. Száz év elteltével munkaszüneti nappá Ferenc József nyilvánította augusztus 20-át. Elrendelte, hogy e napon címeres zászlóval lobogózzák fel a középületeket.

A szocializmusban vallási vonatkozásait igyekezték eltörölni, helyébe az alkotmány ünnepévé léptették, majd ehhez csatlakoztatták az új kenyér ünnepét.

Vezető kép: veszpreminfo.hu