Veszprémben született másfél évtizede az első állandó, vidéki Slam Poetry Klub Magyarországon. A három beszélgetőtársam, Vucskó Vera, Tóth Roland ‘Rollcsi’ és Tóth Szabolcs ‘Executor’. Az odaLÖKött KÖLtészet jelenlegi helyzetéről és a személyes slam élményeiről kérdeztem őket. Az idei első slam poetry klub pénteken, a FOTON Audiovizuális Centrumban kerül megrendezésre.

– Az első veszprémi slam poetry eseményt a VEN (Veszprémi Egyetemi Napok) keretei között rendezték meg 2009 áprilisában. A slam városi meghonosítása Kotroczó Máté nevéhez köthető, aki eleinte pesti eseményekre járt, majd úgy döntött, hogy szeretné hozzánk is elhozni a műfajt – kezdi a mesélést Rollcsi, aki már ott volt, sőt fel is lépett a második veszprémi slam poetry klubon. A másik két beszélgetőpartnerem, Vera 2 éve, Ex pedig lassan 12 éve látogatja rendszeresen az odaLÖKött KÖLtészet eseményeit.

A negyedik gyerek

– Fantasztikus élményeim köthetőek a slamhez – gondol vissza Ex az elmúlt évekre. – Kezdetben annyira szeleburdiak voltunk, hogy éjszaka ugrottunk át páran Pécsre felolvasni és hajnalban autókáztunk vissza. Az egyik szövegemben úgy hivatkozok magamra, hogy „apátok helyett apátok”. Három gyermekem van és azt kell mondanom, hogy a slam valahol a negyedik.

– Nem titkolt célom volt, hogy olyan közösséget kovácsoljunk, amelybe bárki, bármilyen élethelyzetből, bármilyen háttérből érkezik, azonos feltételeket kapjon a színpadon – mondja Ex. – Ha valaki akárcsak egy rímpárt vagy bármit szeretne mutatni, az a célom, hogy megkülönböztetés nélkül megkaphassa a figyelmet, amit szeretne. Ha ezzel valaki tud élni, én nagyon szívesen támogatom.

A Full Kontakt rendezvényeken sikerült elérni, hogy maximálisan ez a mentalitás valósuljon meg. A klubesteknél szabadabb, zenés rendezvény lényege a családiasság és a felolvasás utáni közös szórakozás.

A családias slam kultúra

– Ex már az első beszélgetésünkkor úgy kezelt, mintha 5000 éve ismernénk egymást – emlékszik vissza Vera. – Rengeteg dolgot kaptam a slam poetrytől, de a közösség az egyik legjobb része. Olyan előadókat is befogadunk és nyitottan kezelünk, akik akár szélsőségesebb véleményt is képviselnek.

– A Covid óta nehezen nyerjük vissza a korábbi lendületünket – kezd bele Rollcsi a slam jelenlegi helyzetének összegzésébe. – A Covid megölte a műfaj lendületét. Az eredetileg havira tervezett klubrendezvényeket egészen tavaly augusztusig csak elvétve tudták megtartani. A pandémián túl is nehézségek sorozata várta a csapatot, sok ideig állandó helyet sem találtak az eseménynek.

– A slam népszerűsége valamilyen szinten a húzónevekkel is korrelációba hozható – mutat rá Rollcsi. – Például Bárány Bence is Győrben slamelt évekig, majd elköltözött Pestre és a munka mellett már végképp nem ért rá a szervezésre. Sok klub megszenvedte ezeknek az úttörő személyiségeknek az elvesztését. Rajtunk és néhány kisebb klubon kívül vidéken már csak Szombathely, Debrecen, Szeged és Pécs maradt aktív. Élő slam közösség már csak ott van, ahol pezsgő az egyetemi élet. A mai fiatalságot nehéz meggyőzni arról, hogy az efajta offline szórakozás is vonzó lehet.

– Nem értek egyet – szól közbe Vera. – Szerintem nem erről van szó. Nehéz megszólítani egy új érdeklődőt. A slam poetry valójában irodalmi esemény, ami nem mindenkit „fog meg”. De ennek nem a generációs különbség az oka. Inkább az, hogy slammernek lenni majdnem olyan, mint forradalmárnak, és ezt kevesen vállalják. A slam poetryt az utóbbi évek kulturális eseményei – például Pankotai Lili színre lépése – miatt sokszor összekapcsolják az aktivizmussal, az ellenzékiséggel.

„A legtompább kapa is fegyver lehet a megfelelő kézben”

– A slam poetryvel tényleg lehet akár mozgalmat is indítani, de a legtompább kapa is fegyver lehet a megfelelő kézben – mutat rá Ex. – Meg kell találni a megfelelő szavakat, a megfelelő előadásmódot, a közönséget, akiket az adott szöveg tényleg meg tud mozdítani. Nem véletlen, hogy a meggyőzési technikáknak is kiemelt fontosságú eleme a verbalitás, tehát ilyen szempontból valóban van mozgatóereje a slam poetrynek.

– A jó slam objektív, olyan dolgokat kell benne megfogalmazni, amit mások is értenek, tapasztalnak, ezért a közélet sokszor belekerül a képbe. Ha valaki arra szeretné használni a slam poetryt, hogy közízlést karcoló véleményeket fogalmazzon meg, és ne magából induljon ki, az az ő dolga. Felmegy, elmondja a szövegét, megtapsoljuk, lejön a színpadról, és az a slam ottmarad. A slam poetry teljesen egyéni. Valakinek ez, valakinek az. Megfoghatatlan fogalom, nem lehet ráaggatni, hogy ez egyértelműen egy mozgalmi dolog – magyarázza Rollcsi a slam-jelenséget.

Vagy az előadó hal meg egy kicsit, vagy a közönség…

Veráék egyetértettek abban, hogy a slam poetry – habár az induviduumtól indul ki – összességében mégiscsak egy közösségi élmény, ezért egyáltalán nem mindegy, hogy mit adsz ki magadból a színpadon.

– Nekem Ex mondta azt még az ismerkedésünk elején, hogy „az előadónak a színpadon egy kicsit mindig meg kell halnia”. Ez számomra azt jelenti, hogy van egy marha nagy felelősség a slammeren. Nem mindegy, hogy a színpadon mit kezd az előadásával és a szavaival – véli Vera.

– Ténylegesen válj eggyé a szövegeddel, ténylegesen halj meg egy kissé a színpadon, mert akkor lesz jó! – ért egyet Ex.

– A kezdetektől élvezem, hogy kiállhatok és szórakoztathatok. Boldoggá tesz, hogy felvidíthatom a közönséget. Az öncélú slamelés tőlem nagyon távol áll, számomra mindig is közösségfókuszú volt – meséli a saját tapasztalatait Rollcsi, akit a kezdetekben beskatulyázták a „vicces gyerek” archetípusba, annyira csak a szórakoztatásra tette a hangsúlyt. Utólag már belátta, hogy ez a fajta önbehatárolás is veszélyes lehet.

Akkor jó, ha aktuális

– A kezdő slammerek általában nehezen találják meg azt az egyéni hangot, ami közönségkompatibilis is. Ha ez nem sikerül, akkor nagyon hamar ki fog derülni, hogy amit csinálsz, az nem működik. Fontos az önreflexió és ki kell kérni mások véleményét – tanácsolja Rollcsi. – A slam poetry versenyek remek lehetőségek arra, hogy felmérjük, mennyire kompatibilis, amit csinálunk. Ezek a kis értékelések segítenek abban, hogy ne kerüljünk olyan szituációkba, hogy a közönség azt mondja: „Na, már megint erről beszél!” Ahhoz, hogy elkerüljük a beskatulyázást, kísérleteznünk kell és megújulnunk, új témákat keresnünk.

– Nagyon kell figyelni arra is, hogy mit akar elmondani a slammer, hogy mi az, amit a költőnek önmagának kell megtartania, és mi az, amit megoszthat a színpadon is – teszi hozzá Vera, aki szerint néha keresztül kell lépnünk a saját érzelmeinken, sérelmeinken, és nem szabad a csapdájukba beleesni.

Rollcsi közben leszögezi, hogy a slam poetry csak akkor jó, ha aktuális.

– Csak akkor tudsz jó lenni, ha aktuális vagy. Az ember is mindig újra és újraértékeli önmagát, és újra és újra új szövegeket tud gyártani az alapján, ahogyan éppen állnak a dolgai. Nyilván az alkotó egy idő után úgy érezheti, hogy megkopott, de ez csak akkor van, hogyha elfogyott a mondanivalója. Sokszor azért nem írtam szöveget, mert úgy éreztem, hogy nincs mondanivalóm. Ma már elmondhatom, hogy 13 év után is lehet új, sőt akár jobb szövegeket írni, mint korábban.

Az odaLÖKött KÖLtészet legközelebbi rendezvényére január 26-án, pénteken 19 órakor kerül sor a FOTON-ban. A tematikus est témája a tiszta lap. A klubrendezvények állandó napirendi pontjaira, az Open Mic-ra és a tízszavas versenyre most is lehet számítani. Izgalmas programnak ígérkezik, ajánlom a kedves olvasóknak, hogy látogassanak el rá!

Fotó: Pongrácz Eszter és Rezi Bendegúz