Jól látható kihívás elé állítja a fideszes városvezetést kampányígéretük megtartása, a járatseriffek jogszerű alkalmazása a miskolci buszokon, villamosokon. A választ még nem sikerült megtalálni arra, kik legyenek ők: polgárőrök, külsős vagy belsős vagyonőrök, netán rendészek? A munkával megbízott vagyonvédelmi cég az egyedüli fix pont az eddig történtekben. A vállalkozás megbízása nem nélkülözi befolyásos fideszes politikusok közelségét, a hátterében Csöbör Katalin, a Sebestény-család és Tállai András is feltűnik. A városvezetés homályban tartja, milyen forrásból teremti elő a szolgáltatás becsült havi 50 milliós díját, kinek fizeti ki, és milyen jogokkal ruházta fel a seriffeket. A Borsod24 ennek ellenére összeszedte, amit tudni lehet.
Most az UNESCO Irodalom Városa címet szeretnék elnyerni. A pályázatban többek között azt állítják, Debrecen híres az egyetem, a könyvtárak, a kiadók és a civil szféra közötti hierarchiamentes együttműködésekről. Debrecen 2021-ben már próbálkozott ugyanennek a címnek az elnyerésével, de sikertelenül. Akkor inkább a svédországi Göteborgot, az indonéz Jakartát és a litván Vilniust választotta az UNESCO. Korábban kétszer is hiába próbálkozott az Európa Kulturális Fővárosa cím megszerzésével Debrecen: 2010-ben Pécs, 2023-ban pedig Veszprém lett a befutó. További részletek a Debreciner cikkében olvashatók.
A KecsUP Hírek szerkesztőségét a napokban értesítette egy olvasójuk, hogy egy magánszemély feljelentése nyomán a rendőrség nyomozást indított Szamler László kormánypárti önkormányzati képviselő ügyében. A kecskeméti hírportál korábban többször beszámolt arról, hogy a Fidesz–KDNP-s politikus vagyonnyilatkozataiban nem tüntetett fel egy 637 négyzetméteres külterületi, gyümölcsös művelési ág besorolású ingatlant, amely a tulajdoni lap és árverési hirdetmények szerint is a nevén van.
A Bács-Kiskun Vármegyei Rendőr-főkapitányság a KecsUP érdeklődésére megerősítette: az ügyben hamis magánokirat felhasználásának vétség elkövetésének gyanúja miatt folytatnak eljárást. A nyomozás érdekeire tekintettel a rendőrség egyéb információt nem adott ki.
Májustól október végéig a klímaváltozás következtében Pécsett (is) annyira meleg van, hogy nem túlzó a várost korábban promotáló jelmondat: „Pécs, a mediterrán hangulatok városa”. Megterem pisztácia, beérik a gránátalma, örökzöld tölgyek nőnek a várfal mentén. Schepp Zoltán pécsi közgazdász, egyetemi tanár másfél évtizeddel ezelőtt, játékosan provokatív felvetést tett, hogy Pécsett érdemes lenne elgondolkodni a szieszta bevezetésén. A Szabad Pécs most szembesítette korábbi gondolatával.
Egyre több magyar állampolgár veszi célkeresztjébe a román határ mentén található multik üzleteit. Olyannyira bejött honfitársainknak a bevásárlóturizmus, hogy élelmes román vállalkozások már szervezett kisbuszos utakat indítanak. Az elmúlt hetekben azonban új célpontként felkerült a térképre az orosz MERE bolthálózat nagyváradi egysége is, így a Szabolcs24 utánajárt, miért ilyen népszerű az üzlet és konkrétan milyen árakkal dolgozik.
„Találtunk egy telefont az erdőben, amely saját operációs rendszerrel működött, és kizárólag a kommunikációjukhoz szükséges funkciók voltak rajta. Ez is mutatja, mennyire szervezettek” – mondta az embercsempészekről Balog Attila, az Ásotthalmi Tanyasi Polgárőr Egyesület titkára a Szegedernek a magyar–szerb határ menti faluban. A törvénytelen határátlépések száma itt évek óta magas, amit a helyi polgárőrség, a mezőőrök és a rendőrség közösen igyekeznek kezelni, hiszen a helyzet nagyban befolyásolja a térségben élők mindennapjait.
A megkerülhetetlen fideszes politikus, Szalay Ferenc 1998-tól 2002-ig, majd 2006-tól tavaly októberig Szolnok polgármestereként dolgozott, nemrég pedig Navracsics Tibor a megyeszékhely és térségének fejlesztéséért felelős miniszteri biztosnak nevezte ki. A vele készített interjúban a legutóbbi választás kudarcának okairól, a félbemaradt, vagy sokat csúszott projektekről, a szolidaritási adóról esett szó. A beszélgetés létrejötte a független Szol24 és a kormánypártok egyik legjelentősebb megyei képviselője között mérföldkőnek tekinthető, hiszen korábban nem tudott kommunikálni egymással a két fél.
Nyolc év alatt negyvennyolc ország és öt kontinens – ennyi helyen járt a huszonhét éves, várpalotai Zoli, aki a Veszprém Kukacnak nyilatkozott. A digitális nomád életmód lehetővé teszi nemcsak a fizikai, de a lelki útkeresést is. Szerinte ezen életmód az önmegismerésnek modern és egyre elterjedtebb módja. Miután Zoli megkapta a mérnöki diplomáját, mivel a munkája nem kötötte fizikailag sehova, ráébredt, hogy bárhonnan dolgozhat. A digitális nomádok életét többféle kettősség is jellemzi. Mindenhova tartozni és sehova. Otthon lenni mindenhol és sehol.
Nem túl vidám, de azért izgalmas éven vagyunk túl, minden (ál)szerénységet nélkülözve, kiváló cikkek sokaságán…
A 12 éves, alsóörsi Érdi Ferenc Vince nyerte a pezsgődugó-kilövő versenyt. Kölyökpezsgővel. Sarkunkban az új…
Ádáz ellenségek voltunk, hónapokig háborúztunk. Nagyra becsültem a találékonyságát, az intelligenciáját, a túlélési technológiái elkápráztattak.…
Amíg a december vége a kormányközeli médiában arról szólt, hogy az előnyös adóváltozásoknak köszönhetően mennyivel…
Mi lesz a Veszprémbe tervezett gyermekkórház épületének sorsa? – tette fel az írásbeli kérdést dr.…
Információs rendszer vagy adat megsértése bűntett elkövetésének gyanúja miatt indított nyomozást a Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányság…