Műfajuk szerint képek, anyagukat tekintve azonban több rétegben felragasztott, nagy méretű tépett plakátok, néhol rajtuk még a vakolat is. Némelyikük magassága több mint két méter, szélességük közel jár a háromhoz. De vannak köztük miniatűrök is. A világjáró művész által talált, kiválasztott, lehasított, roncsolt korlenyomatok Rómából, Párizsból, Nápolyból, Murterről, Šibenikből, Balatonalmádiból, Veszprémből valók.
Első ránézésre az antik világ harmonikus rendjének 21. századi antipólusaként jelennek meg a Villa Romana Baláca falain. De ha belegondolunk, hogy az installációk szintén egy civilizációt, annak töredékeit idézik, kiderül, a maguk módján ezek is „régészeti leletek”. Ráadásul egy tőről fakadnak még azért is, mert Géczi János képzőművész, költő, biológus, antropológus tanár ihletője mindig is a mediterráneum volt, a déli, meleg klíma, a latin kultúra. Az ég és a vizek kékje.
Ha a látogatónak filozofálni támad kedve, kiindulhat akár abból a leegyszerűsített gondolatból is, hogy a rómaiak által kialakított csaknem kétezer éves építmények szinte idilli szimmetrikus szerkezetétől eltérően milyen sokkal bonyolultabb és aszimmetrikusabb rend uralja századunkat. A kőfalak ritmusát, horizontális-függőleges tagolódását a hasított plakátoknak az idő és az alkotó által megdolgozott anyaga váltja fel, jelezve a városi élet szabálytalanabb lüktetését.
Izgalmas látvány, nagyszerű ötlet volt kihozni Géczi János dekollázsait a budapesti Műcsarnokban, majd a tihanyi apátságban megrendezett kiállítások után erre a szokatlan helyszínre, a balácapusztai Villa Romana Baláca falai közé. A szombati megnyitó előtt exkluzív tárlatvezetésben volt részünk a még készülő installációk között. Az alkotó engedélyével nemcsak megnézhettük, de meg is tapinthattuk a városok furcsa foszlányait. Végighúzhattuk ujjainkat a struktúrán, amit először is a napsütés, a szél, az eső roncsolt, majd lehasítva és kézműves technikával megdolgozva őket hozzátette a maga gesztusait az alkotó. Sérült felületeik már-már személyiségnek tűnnek. Tanújelek. Tanulmányozásuk közben költői világba érkezünk. A kentaurok világába.
Géczi János Kentaur – hasított plakátok című kiállításának megnyitóját április 18‑án, szombaton 14.30‑kor tartják Balácapusztán a római kori villagazdaságban. A kiállítást megnyitja dr. habil Zsigmond Gábor, a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ elnöke és Kurdy Fehér János költő, művészeti író. A tárlat 2026. október 31‑ig látogatható.
Vezető kép: Géczi János szinte szakrális tartalommal tölti meg talált, tépett, roncsolt plakátjait
Nem túl vidám, de azért izgalmas éven vagyunk túl, minden (ál)szerénységet nélkülözve, kiváló cikkek sokaságán…
A 12 éves, alsóörsi Érdi Ferenc Vince nyerte a pezsgődugó-kilövő versenyt. Kölyökpezsgővel. Sarkunkban az új…
Ádáz ellenségek voltunk, hónapokig háborúztunk. Nagyra becsültem a találékonyságát, az intelligenciáját, a túlélési technológiái elkápráztattak.…
Amíg a december vége a kormányközeli médiában arról szólt, hogy az előnyös adóváltozásoknak köszönhetően mennyivel…
Mi lesz a Veszprémbe tervezett gyermekkórház épületének sorsa? – tette fel az írásbeli kérdést dr.…
Információs rendszer vagy adat megsértése bűntett elkövetésének gyanúja miatt indított nyomozást a Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányság…