A TISZA-kormány október 28-tól megszüntette az Otthon Start Programot, helyette bevezette a Wekerle Plusz elnevezésű támogatást. Ez sem fogja megoldani az átlagfizetésűek lakásigényét, legfeljebb megszünteti a gazdagok befektetés célú vásárlásainak a kedvezményes hitelezését.

Nincs olyan kormány, amelyik egyik évről a másikra képes lenne teljesíteni a megfizethető lakásigényt. Magyarországi statisztikák szerint a lakosság 30 százaléka lényegében azért dolgozik, hogy kifizesse a lakbért és megkeresse a betevőre valót. A helyzet az, ha a 400 ezer forint körüli nettó átlagbér felét elviszi a bérleti díj, a maradékból megélni is nehéz, nem hogy félre lehessen tenni, holott spórolni kellene, mert önerő nélkül reménytelen lakáshitelhez jutni. 22-es csapdája? Olyasmi.

Saját lakás mindenáron

Nemcsak nálunk, de egész Európában keresik a megoldást a kormányok, hogyan kerülhet fedél a közepes keresetű emberek feje fölé. Bécsben, Amszterdamban, Londonban állami bérlakásrendszerrel próbálkoznak. Nálunk ez mindeddig nem volt fókuszban, ami nem véletlen, hiszen aki belegondol, hogy majd a szánalmas nyugdíjából is kénytelen lesz lakbért fizetni, gyorsan rájön, hogy ez nem perspektíva. A jelenlegi bér- és nyugdíjviszonyok mellett nem érezheti biztonságban magát az, akinek nincs legalább saját garzonja.

A TISZA-kormány Wekerle Plusz elnevezésű lakástámogatási rendszerének is a saját ingatlan vásárlása áll a középpontjában. Mi változott az Otthon Start Programhoz képest? Például beszűkült a korhatár, kizárólag a 18–45 éves korosztály tagjai vehetik igénybe, ők is csak akkor, ha valóban első lakás megszerzéséhez kérik, tehát nincs 50 százalékot elérő tulajdonrészük másik ingatlanban. További szigorítás az Otthon Start Programhoz képest, hogy az állami támogatással vásárolt lakást nem lehet bérbe adni, ötéves bentlakási kötelezettség terheli.

Havi félmillió fixszel

Ezekkel a szigorításokkal a befektetési céllal vásárló jómódúakat szeretnék kiszorítani az államilag támogatottak köréből – magyarázta Kármán András pénzügyminiszter a Wekerle Plusz újdonságairól tartott sajtótájékoztatón. Ugyanis miközben az Orbán-kormány lakásprogramja nagy terhet rótt a költségvetésre, egyértelműen elsősorban a jómódúak tudták igénybe venni, azok, akiknek nem létszükséglet volt a vásárlás, hanem csak jó befektetés. A hiteligénylések 59 százaléka a legfelső jövedelmi kategóriákba tartozók közül került ki. Vajon az új Wekerle-támogatás hoz-e elmozdulást ebben a tekintetben? Nehezen képzelhető el, hiszen ennél a konstrukciónál is kell legalább 10 százalék önerő, tehát, 55 millió forintos használt lakásnál csaknem 6 millió forint. Új lakást ennyiért már nehezen talál az ember, legfeljebb 60-70 millió forintért. A potom 50 milliós támogatott hitelhez új lakásnál megközelítőleg 475 ezer Ft havi nettó átlagbér szükséges a hitelképességhez. Jelenleg például a bölcsészek, levéltárosok, könyvtárosok bruttó bére ennyi, nem a nettó. Velük mi lesz? Elénekelhetik a „Havi 200 pengő fixszel feleségül venném önt” refrénű közel százéves dalt.

Használt lakásra nagyobb kamat

Kicsit furcsa, hogy használt lakás vásárlásához még ennél is több, csaknem 600 ezer forint nettó bér szükséges, hogy 50 millió forint lakáshitelt felvehessen az ember. Ez azért van, mert a Wekerle Plusz új konstrukcióban csak az új lakásra marad érvényes a 3 százalékos hitelkamat, régi lakás vásárlásához 5 százalékra emelkedik a kamatszint. Így a havi hiteltörlesztési részlet is, 25 év futamidővel számolva, csaknem 200 ezer Ft/hónap lesz az új, illetve ennél is több régi lakás esetén.

Egyértelmű, hogy ilyen körülmények között a fiatalok jelentős részének alig van esélye lakáshitelhez, ezáltal saját lakáshoz hozzájutni. Legfeljebb, ha több gyereket bevállalnak. Ezt támogatja a jelenleg is elérhető CSOK Plusz az egy gyerekre 15 millió, kettőre 30 millió forint hitellel. Cserébe a második gyerektől minden születő gyereknél 10 millió forint tőketartozást elengednek. Tehát házasság és gyerekvállalás kell hozzá. A falusi CSOK ezt megfejeli vissza nem térítendő támogatással preferált kistelepüléseken.

Továbbra is igényelhető a babaváró kamatmentes hitel, ami maximum 11 millió forint, ha 5 éven belül megszületik a gyermek.

Jó tudni, hogy a Wekerle Plusz és a CSOK Plusz egyszerre nem vehető fel: a Wekerle mellett nem igényelhető CSOK Plusz. Választani kell, hogy melyik konstrukció illik jobban a hiteligénylők helyzetéhez. Ehhez a bankokban kaphatnak információt.

Jó hír, hogy 2027 januárjától újraindul az állami támogatású lakástakarék, ami a szükséges önerő összegyűjtését segítheti.

Energetikai felújítások ösztönzése

A Wekerle Program fontos része európai uniós forrásból az energetikai felújítások ösztönzése úgy a családi házak, mint a társasházi lakások kategóriájában. Ez a program széles körben elérhető lesz, nem kell hozzá se házasság, se gyerekvállalás, „csupán” 30 százalékos energiamegtakarítás. A kormány ugyanis legalább ekkora energiamegtakarítást vár el a támogatást igénylőtől. A jelenlegi információk szerint családi ház esetében 15 millió, fix 3 százalékos kamatozású hitel, társasház esetében lakásonként 5 millió, panelháznál 4 millió forint lesz a maximálisan igénybe vehető hitel nullaszázalékos kamatra. „Az energiamegtakarítás függvényében a kormány 30–50 százalékos állami támogatást nyújt, amelynek folyósítása a beruházás végén történne. Vagyis azon túl, hogy a program messze nem elegendő az erre szoruló közel négymillió lakás belátható időn belüli korszerűsítéséhez, a támogatással csak az élhet, akinek van pénze vagy hitelképes” – tudta meg a HVG.

A titkos aduász a bérlakás?

A Wekerle Program titkos aduásza, a megfizethető bérlakások terve várhatóan év végére készül el a beruházási minisztériumban. Annyit tudni róla, hogy varsói példa a kiindulópont, a finanszírozása pedig a hazahozott uniós forrásokból valósulhatna meg. Vidéki nagyvárosok is bekapcsolódhatnának, sok település jelezte részvételi szándékát. A varsói minta lényege, hogy az állam és a városok is aktívan részt vesznek a bérlakásépítésben, ahol valamivel a piaci szint alatt tartják a bérleti díjakat. Forintra átszámolva egy 50 négyzetméteres varsói állami lakás bérleti díja körülbelül 130 ezer forint havonta, egy 75 négyzetméteresé pedig kb.180 ezer forint, ami jelentősen kevesebb lenne a Budapesten most érvényes piacinál. Ám Veszprémben jelenleg átlagosan pont ennyi, tehát 180 ezer forint körüli a piaci lakbér, tehát nyilván akkor lenne értelme a támogatott bérlakásépítésnek itt vidéken, amennyiben ennél alacsonyabbra, 100-110 ezer forint körüli összegre le tudnák vinni a havi bérleti díjat ezekben a felépülő állami lakásokban.

Magyarországon jelenleg a lakásállomány alig 3 százaléka a megfizethető bérlakás. Varázspálca nélkül, ezen egy kormány se tud máról holnapra jelentősen változtatni. Legfeljebb el tudja kezdeni.

Vezető képünk: Az elmúlt 30 napban feladott hirdetések alapján átlagosan 90 323 683 Ft‑ba kerül egy veszprémi ingatlan. Forrás: keglifigyelo.hu