Az alvás fontossága a kisbabáknál

A kisbabák nem egyformák, véletlenül sem tankönyv szerint működnek. Ha alvásról van szó, mindenképpen figyelembe kell venni a gyermek egyéni adottságát, hiszen ki lehet jelenteni, hogy van eredendően jól alvó és nem jól alvó csöppség. Ezen nem igazán lehet változtatni, el kell fogadni, és alkalmazkodni kell hozzá.

Azonban van néhány dolog, amellyel rengeteget lehet segíteni, például egy jó napirenddel, alvás előtti rutinnal, valamint a megfelelő anya-baba kötődés kialakításával. Azonban minden esetben reális célokat kell kitűzni és nem szabad elvárni a pár hónapos csecsemőtől, hogy átaludja az éjszakát.

Vannak olyan gyermekek, akik azért ébrednek gyakran éjszaka, mert lerúgják magukról a takarót és emiatt fáznak. Ebben az esetben jönnek jól a Cseppke hálózsákok, amelyek kiváló minőséget képviselnek.

Az alvás

Azzal fontos tisztában lenni, hogy az alvás egy aktív folyamat, amely során a baba nemcsak pihen, hanem fel is dolgozza a nap eseményeit. Továbbá az első hónapokban az agy fejlődése is zajlik. Szóval a szundi rendkívül fontos a gyermek számára.

Az alvásnak két fázisa van: a REM és a non-REM. Az előbbi a szemek gyors mozgásának fázisa, azaz az álmodás szakasza. A non-REM fázis pedig a nyugodt szakasz, ekkor történik a szervezet regenerálódása. A két alvási fázis ciklikusan követi egymást.

Az alvás alakulása

Az újszülöttek könnyen felébrednek a környezeti zajokra. Ráadásul az első két hónapban a babák alvása kiszámíthatatlan, körülbelül 40-50 percenként megébrednek. Ezek mikroébredések, amelyek során leellenőrzik a környezetüket. Emiatt jellemző, hogy a nappali alvások kb. 20-50 percesek.

Az éjszakai ébredéseket az esetükben többnyire az éhség szabályozza. Anyatej esetén 2-3 óránkénti, a tápszeres babáknál 3-4 óránkénti az ébredés. A különbségnek az az oka, hogy az anyatej könnyebben emészthető.

Fél éves kortól jellemző, hogy az éjszaka elején mélyen alszanak a gyermekek, majd hajnaltól jelentkeznek ébredések. Jellemzően nappal 3-4 alkalommal alszanak 0,5-2,5 órákat, majd 4-6 éves koruktól megszűnik a nappali alvás, csak éjszaka térnek nyugovóra.

A mikroébredések

Az alvásciklusok közötti mikroébredések során a nyugodt visszaalvást akadályozhatják különféle gyermekgyógyászati betegségek. A háttérben például állhat fogzás, reflux, tejfehérje-allergia, csecsemőkori kólika, ekcéma, felső légúti hurut, obstruktív alvási apnoe szindróma és pavor nocturnus.

Természetesen mindemellett a rémálmok is állhatnak a probléma hátterében, amelyek jellemzően az éjszaka második felében, illetve hajnalban jelentkeznek. Leggyakrabban a 3-6 éves korosztályt érintik. A rémálmok az iskoláskor után csökkennek. Érdemes az álomról beszélni a gyermekkel, hogy feloldásra kerüljön az álomba burkolt stresszhelyzet.

A gyermekgyógyászati kórképek mellett egyéb faktorok is hatással lehetnek az alvásra. Ilyen például a mozgásfejlődés vagy a pszichés folyamatok. Utóbbihoz sorolható a szeparációs szorongás, a testvér érkezése, a sok nappali inger, valamint a nem megfelelő kötődés.