Május 24. a skizofrénia (szkizofrénia) világnapja. A világnap célja, hogy felhívja a figyelmet e komoly mentális betegséggel küzdők gondjaira, csökkentse a velük szembeni megbélyegzést és elősegítse irányukba a társadalom megértését és támogatását.

Sokan tudnak olyan esetről az ismeretségi körükből, amikor valakinek a viselkedéséből eredően kedvezőtlen irányba változik a viszonya a környezetével. Szorongás, depresszió, egy kialakuló és egyre erősödő téveszme, esetleg alkohol- vagy drogproblémák. Csak néhány példa arra, hogy mik terhelhetik meg egy ember családi, baráti viszonyait vagy a szakmájában való helytállását. Ezekben a problémákban közös az, hogy elkerülhetetlenül kiváltja a környezet egy részéből a negatív hozzáállást és az is, hogy egy mentális betegség, a skizofrénia következményei is lehetnek.

Tünetek

A skizofrénia egy összetett, krónikus mentális betegség, amelyet számos tünet jellemez, beleértve a hallucinációkat, a téveszméket, a dezorganizált viselkedést és beszédet. Ezek a szkizofrénia úgynevezett pozitív tünetei. Emellett azonban az ugyancsak jellemző negatív tünetek (például csökkent érzelmi reagálóképesség, a motiváció és örömképesség hiánya), valamint a kognitív tünetek (a figyelem, a gondolkodás, a beszéd és kommunikáció zavarai) is nagymértékben hozzájárulnak a betegség súlyos következményeihez. A skizofréniával élők gyakran szembesülnek társadalmi elszigeteltséggel, a tüneteik megnehezíthetik a munkavégzést is, és súlyosabb esetekben ez a létfenntartásban is gondokat okoz.

Gyakori tévhitek

Gyakori tévhit, hogy a skizofrénia tudathasadással és kettős, vagy többszörös személyiséggel jár, valamint, hogy a skizofréniával élők agresszívek és veszélyesek a környezetükre. Ezek az alaptalan tévhitek is közrejátszanak abban, hogy sokan távolságtartással kezelik a skizofréniával élőket, ezért elengedhetetlen a közösség bevonása és tájékoztatása a skizofréniával kapcsolatban.

Hányan élnek szkizofréniával?

Nehéz pontosan megbecsülni a skizofréniával érintettek számát, már csak a diagnózis összetettsége, más rendellenességekkel való átfedése és a diagnózisok meghatározásának különböző módszerei miatt is. A betegek száma a világ népességének 0,5–1 százaléka lehet, és valószínűleg Magyarországon is ezzel az aránnyal lehet számolni.

Nem ismert az oka

A skizofrénia pontos oka egyelőre nem ismert, de a kutatók úgy vélik, hogy a genetikának is szerepe van a betegség kialakulásában. Ugyanis azoknál, akiknek a családjában előfordult skizofrénia, nagyobb a valószínűsége ennek a rendellenességnek. Ezen felül kockázatot jelenthet a tudatmódosító szerek használata, az erősen stresszes környezet, vagy a toxikus anyagoknak és vírusoknak való kitettség a születés előtt és csecsemőkorban.

Diagnózis és kezelés

Nincs egyetlen célirányos teszt a szkizofrénia megállapítására. Különböző jellegű vizsgálatok (pl. pszichiátriai vizsgálat, képalkotó módszerek) és az egyéni és családi betegségtörténet feltárása segíthet az orvosnak a skizofrénia (vagy a tünetekért felelős más okok) megállapításában. Jelenleg a skizofrénia nem gyógyítható, azonban vannak olyan kezelések, amelyek a tünetek súlyosságát csökkenthetik, akár jelentős mértékben is.

A család és a barátok szerepe kulcsfontosságú lehet a skizofréniával érintettek támogatásában, életkilátásaik javításában. Sokat segíthetnek a betegnek azzal, hogy tudatosítják bennük az orvosi ellátás szükségességét, elkísérik őket a kezelésekre, ösztönzik őket a gyógyszerek szedésére. Ezen felül a családtagok biztonságos és szeretetteljes környezetet jelentenek a beteg számára, aki így érezheti, hogy meghallgatják és megértik a problémáit. A skizofréniával élők segítésében aktív személyeknek ugyanakkor a saját mentális egészségükről sem szabad megfeledkezniük. Ehhez érdemes szakember támogatását igénybe venniük.