BRÜSSZELBŐL JELENTEM – Tépjed, vigyed, használd!

Van Belgium fővárosában egy nagy, kerek tér, a neve Place de l’Altitude 100, ami azt jelenti, hogy pontosan száz méterrel a tengerszint felett található. Nyolc sugárút ágazik belőle szét, a közepén pedig egy 1935-ben felszentelt hatalmas templom áll csupa vasbetonból, art deco stílusban megálmodva. Szóval az egész úgy ahogy van, különleges.

Pár napja, amikor otthonról itthonra megérkeztünk, azonnal feltűntek a magas faládák a templom körül. Közelebbről megszemlélve, az oldalukra kiragasztott feliratok adtak magyarázatot: Les incroyables comestibles. Nourriture a partager librement. Vagyis: Rendkívüli élelmiszerek. Szabadon felhasználható táplálék. Másnap az „elkövetőket” is sikerült tetten érnem – néhány szimpatikus belga ültetgette szorgosan a ládákba a különböző konyhai és fűszernövényeket.

Snidling, kapor, rozmaring, kakukkfű, sóska, zeller… Mint kiderült, mindannyian a környék lakói, önkéntes polgári kezdeményezésüket a fővárosi környezetvédelmi és energiaügyi hivatal, valamint a városrészi önkormányzat támogatja. A történet lényege, hogy a közösségi fűszerkertekből bárki bármikor leszakíthatja, hazaviheti és felhasználhatja azt a mennyiséget, amire épp szüksége van. Az ötlet csudajó, hisz hányszor megesik velünk, hogy épp csak pár szál friss rozmaring, snidling vagy néhány zellerlevél kellene, de megvesszük a boltban a nagy cserép fűszernövényt, aztán két hét múlva kidobjuk, mert elszáradt, felnyurgult vagy épp elutazunk és nem tudjuk magunkkal cipelni.

Lehet persze azt mondani, hogy egy kicsike otthoni fűszerkertet fenntartani nem nagy ügy, az erkélyen vagy a konyhaablakban is megoldható. Ez így igaz. De a brüsszeli akciónak számomra nem a praktikum az elsődleges üzenete, hanem az, hogy így is lehet közösségi célokat megfogalmazni, közösen megvalósítani és örülni annak, ha minél több embernek sikerül örömet szerezni vele.