Javában tart a választási eredmények kiértékelése, magyarázása. Egymásnak esnek, fellebbeznek a vesztesek, miközben mintha mindenki megfeledkezne arról, hogy itt évek óta rendeleti kormányzás van. Ami annyit jelent, hogy az önkormányzatokban is a központi akarat érvényesül mindenféle demokráciától és választási eredménytől függetlenül.

Magyarországon a márciusban további 180 nappal meghosszabbított rendeleti kormányzás az ukrajnai háború okozta veszélyhelyzetre való hivatkozással lehetővé teszi, hogy a kormány az Országgyűlés megkerülésével gyakorlatilag bármit megcsináljon, például átírjon törvényeket. Gyakran olyanokat is, amelyeknek semmi közük az ukrajnai háborúhoz.

A jogvédők időnként felriadnak álmukból és nemtetszésüket fejezik ki amiatt, hogy évek óta veszélyhelyzeti kormányzás van Magyarországon. Négy éve különleges jogrendben élünk. Az Orbán-kormány 2020. március 11-én hirdetett először veszélyhelyzetet, akkor a koronavírus-járványra való hivatkozással. Azóta egy néhány hónapos időszakot leszámítva folyamatosan érvényben van a rendeleti kormányzás.

Ilyen körülmények között nem csoda, hogy rossz eredményt ér el az ország mindenféle nemzetközi felmérésben. A hvg írta meg például, hogy az arab országok szintjén van a magyarországi költségvetés átláthatósága, még a háború sújtotta Ukrajna is megelőz bennünket. Az Open Budget Survey nemzetközi költségvetési átláthatósági felmérés 2023-as adatai alapján „a magyar büdzsé a vizsgált 125 országé közül csupán a 100. helyen végzett” – írta meg a hvg június 6-i számában. A tágan értelmezett régióban az utolsó helyre kerültünk a megszerzett 22 ponttal. Két évvel ezelőtt még 44 pontot kapott Magyarország az elérhető 100-ból. A drasztikus romlás oka, hogy az Orbán-kormány fogta és 2022 végén rendeleti úton felülírta az Országgyűlés által elfogadott büdzsét.

Vezető kép: 444.hu