Különlegessége, hogy a balatoni fényeket megörökítő képek mellé elhozzák a festő olaszországi útjairól főleg magángyűjteményekben fennmaradt alkotásait is. Sipos Anna művészettörténésszel, a kiállítás kurátorával beszélgettünk.
Logikus volt a döntés, hogy a balatoni fényekre fókuszáljon a veszprémi kiállítás, hiszen egyrészt ez a mitikussá növesztett téma tette Egryt naggyá. Másrészt pedig ez az a téma, ami rólunk is szól itt, Veszprém környékén. Hiszen ahogyan Hamvas fogalmaz, a dél géniusza felsugárzik idáig. Badacsony, ahol Egry József élt 1918-tól az 1951-ben bekövetkezett haláláig, lelki rokona a mediterrán tájnak.
A kék színekben játszó tájnak, teli párával, fénnyel, amit Egry tanulmányozott és csodált. És aminek ábrázolása révén a művészettörténészek kimondták róla, hogy egyedülálló nemcsak a magyar, de a világ festészetében is. Elődök nélküli és folytathatatlan, őstehetség. A magyar festészet egyik legnagyobb alakja.
Sipos Anna művészettörténésszel, az Egry 140 kiállítás kurátorával benézhettünk a Laczkó Dezső Múzeum raktárába, ahol többek között az Egry-festmények jelentős részét is őrzik. A művész 1937-ben festett Badacsony című csodálatos alkotása előtt álltunk meg. Ez a munkája abszolút példázza azt az elragadtatást, amiről a festő naplójegyzeteiben is ír: „A Balaton opál színei, az anyag reális valója átváltozásai. Ritka rajzú hegyei, hegyvonalai stb. Az emberek, állatok, tárgyak is átalakulva jelennek meg ebben az atmoszférában.”
A fényben fürösztött természet és ember, ez lett a témája mindhalálig, pedig olyan veszélyes korszakokban művelte ezt az elvonatkoztatott piktúrát, mint a második világháború előtti és utáni évek, amikor a monumentális realizmus volt divatban. Aki másként dolgozott, azt hanyagolták – hívja fel a művészettörténész a figyelmünket a korszakokra, amikben Egrynek élnie adatott.
Sipos Annától megtudtuk, a veszprémi kiállítás érdekessége az lesz, hogy a balatoni festmények mellett láthatók lesznek Egry olaszországi festményei, amelyek azonnal magángyűjteményekbe kerültek, ahogy elkészültek, hiszen ezekkel fizetett Egry az utazását támogató mecénásoknak. És ott is maradtak a magángyűjteményekben, csak kevés került közgyűjteménybe közülük. A Laczkó Dezső Múzeumnak is csak egy van belőlük, ami Nerviben készült.
Amikor a kiállításon egymás mellé kerülnek a balatoni és az itáliai képek, látni fogjuk a különbséget. A balatoni képeken Egry szinte eggyé válik a természettel, belülről látja a fényeket, a kozmosz részeként küzd ezekkel az erőkkel. Az itáliai rajzai, pasztelljei pedig inkább kulisszaszerűek, ahogy ő maga írja jegyzeteiben: párátlanul, feketén kéklik a tenger rajtuk.
A kiállítás kurátora elmondta, lassan másfél éve tartanak a nagyszabású esemény előkészületei. Közgyűjteményekből és magángyűjteményekből válogatta a kiállítás anyagát. Két nagy galérián, a Kieselbach és a Virág Judit Galériákon keresztül érkeznek a magángyűjteményekből az Egry-művek, valamint az egyik legnagyobb magán Egry-gyűjteménnyel rendelkező Resonatortól.
Kérdésünkre, hogy elhozzák-e Veszprémbe a most felbukkant képeket, amelyeket Egry szülőfalujában, Zalaújlakon fedeztek fel a közelmúltban, azt a választ kaptuk, hogy nem, mert restaurálásra szorulnak. Minden kétséget kizáróan eredetiek. Rajtuk van Egry szignója, még szögletes az E betű, nem a kerekített forma, amit későbbi képein használt. Egy garabonci vendéglős és felesége portréi, illetve Egry szénrajz önarcképe, 1902 tájáról. Könnyen lehetnek még feltáratlan művei a „balatoni remetének”, hiszen nagyon termékeny volt és nem kényeztette el a művészettörténet, ami a feltáró, filológiai munkát illeti.
Az Európa Kulturális Fővárosa program keretében, a veszprémi Laczkó Dezső Múzeumban készülő nagy Egry-kiállítás 1918-tól a festő haláláig öleli fel a műveket. Ám betekintést nyerünk Egry korai alkotásaiba is a Művészetek Háza kamaratárlatán. A badacsonyi Egry-ház plakátkiállítással kapcsolódik az évfordulóhoz.
Kétnyelvű katalógus készül az esemény alkalmából (magyar, angol) Gopcsa Katalin előszavával és tanulmányával, valamint dr. Tevesz Mária tanulmányával a balatoni képekről. Sipos Anna az olaszországi utazásokról, Törő Balázs néprajzkutató pedig a korabeli Badacsonyról ír a kiadványban.
Az Egry 140 kiállítást június 24-én – a múzeumok éjszakáján – Nyáry Krisztián irodalomtörténész nyitja meg délután négy órakor a Laczkó Dezső Múzeumban. Addig már csak körülbelül 84-et kell aludni!
Nézzék meg videónkat is, amelyen Sipos Anna kurátor az Egry 140 kiállítás előkészületeiről beszél.
Vezető kép: Sipos Anna művészettörténész, az Egry 140 kiállítás kurátora az 1937-ben festett Badacsony kép előtt
Fotók: Hujder Balázs
Nem túl vidám, de azért izgalmas éven vagyunk túl, minden (ál)szerénységet nélkülözve, kiváló cikkek sokaságán…
A 12 éves, alsóörsi Érdi Ferenc Vince nyerte a pezsgődugó-kilövő versenyt. Kölyökpezsgővel. Sarkunkban az új…
Ádáz ellenségek voltunk, hónapokig háborúztunk. Nagyra becsültem a találékonyságát, az intelligenciáját, a túlélési technológiái elkápráztattak.…
Amíg a december vége a kormányközeli médiában arról szólt, hogy az előnyös adóváltozásoknak köszönhetően mennyivel…
Mi lesz a Veszprémbe tervezett gyermekkórház épületének sorsa? – tette fel az írásbeli kérdést dr.…
Információs rendszer vagy adat megsértése bűntett elkövetésének gyanúja miatt indított nyomozást a Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányság…