Szeretem olvasgatni, idézgetni Penavin Olga tanárnő Népi kalendáriumát. Egyrészt mosolygok rajta, másrészt abszolút értem az ajánlások, tiltások logikáját. „Ha véletlenül nagypénteken vasalt ruhát venne fel valaki, akkor biztosan belevág a mennykő” – hangzik a népi intelem. Na most, ha valóságosan nem is, de képletesen szólva biztosan katasztrófa, ha valaki ennyire elkésik a húsvéti előkészületekkel.
Szerdára már minden nagy munkával el kell készülni, beleértve a kertet is, elvetve a saláta- és a hagymamag. Már a háziasszony is megfürödve, tiszta ruhában böjtölhet az ünnep előtti napokban. Hiszen nem kell főzni. Legfeljebb egy kis sóba-vízbe levest, krumplipaprikást kap a család sok zöldsalátával. Szerdától már böjtölnek keményen.
A húsvét előtti csütörtök onnan kapta a nevét, hogy ezen a napon valamilyen zöld növényt, salátát, spenótot kell enni, vagy csalánteát inni, hogy jó termés legyen. Penavin tanárnő néprajzi gyűjtése szerint Doroszlón még a gyümölcsfákat is megrázogatták zöldcsütörtökön, miután elmentek a harangok Rómába. Ezen a napon, vagy legkésőbb pénteken sütötték meg az ünnepi kenyeret is.
Időjárás-előrejelzésként is működtek ezek a napok. Például az a mondás járta, hogy „Fehér nagycsütörtök, szárán sül meg a tök.” Ha zöldcsütörtökön hó esik, akkor a népi megfigyelés szerint nagy szárazság fenyeget. Ehhez csak annyit fűznék hozzá, hogy ez egyre inkább fenyeget.
A nagyhét legtöbb babonája ehhez a naphoz fűződik. „Általában esős, borús időjárás szokott lenni. Ezért mondják, nagypénteken mossa a holló a fiát.” Azt is mondják, hogy a hideg nagypéntek meleg húsvétot jelez.
„Napkelte előtt a Muravidéken az asszonyok meztelenül körülszaladják a házat, mágikus kört húznak, hogy a terület védve legyen minden ártalomtól.” Logikus: aki hajnalok hajnalán képes kipattanni az ágyból és futkosni egyet a ház körül, azzal olyan nagy baj nem lehet.
Ezen a napon már serényen mosakodtak az asszonyok a kútnál, a férfiak a patakban, tóban a lovakat is megúsztatták. Az asszonyok a bodzafa alatt ülve fésülködtek, kezüket a hajuktól jól messzire húzták, hogy olyan hosszúra nőjön a hajuk. Mivel nagypéntek gyásznap, volt ahol megállították az órát feltámadásig. Ezen a napon a legszigorúbb a böjt, vízivásra, a táplálék legfeljebb pattogatott kukoricára, héjában főtt krumplira, szelet üres kenyérre korlátozódott.
A harangok megszólalásával nagyszombaton délután elkezdődik az ünnep. Ekkorra már megfőtt a sonka. Van, ahol kolbászt is főznek mellé, de tojást mindenképpen. Megsül a foszlós üres kalács, megreszelik a tormát. Előkerülnek a sütemények.
Ilyen volt nagyanyáink idejében a nagyhét. Manapság már kicsit sem misztikus, inkább stresszes: tolakodás, rémüldözés az árak láttán. Ám aztán hétvégére remélhetőleg a helyére kerül minden és mindenki. Megérkeznek a várva várt családtagok, lehet enni, inni, nyuszifészket keresni, kirándulni.
Húsvétig minden munkával el kell készülni. A vezető képen: Pieter Brueghel festménye, a Tavasz
Nem túl vidám, de azért izgalmas éven vagyunk túl, minden (ál)szerénységet nélkülözve, kiváló cikkek sokaságán…
A 12 éves, alsóörsi Érdi Ferenc Vince nyerte a pezsgődugó-kilövő versenyt. Kölyökpezsgővel. Sarkunkban az új…
Ádáz ellenségek voltunk, hónapokig háborúztunk. Nagyra becsültem a találékonyságát, az intelligenciáját, a túlélési technológiái elkápráztattak.…
Amíg a december vége a kormányközeli médiában arról szólt, hogy az előnyös adóváltozásoknak köszönhetően mennyivel…
Mi lesz a Veszprémbe tervezett gyermekkórház épületének sorsa? – tette fel az írásbeli kérdést dr.…
Információs rendszer vagy adat megsértése bűntett elkövetésének gyanúja miatt indított nyomozást a Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányság…