A húsvét előtti nagyhét virágvasárnappal kezdődik. Utána a hét minden napjának megvannak a hagyományos teendői. Ablaktisztítás, meszelés, takarítás, söprögetés, mosás, vasalás. Nem ajánlatos későbbre hagyni, mert ha véletlenül nagypénteken látunk hozzá, akkor tutira beüt a mennykő a házba, elhullik a jószág – a néphagyomány szerint.
Szeretem olvasgatni, idézgetni Penavin Olga tanárnő Népi kalendáriumát. Egyrészt mosolygok rajta, másrészt abszolút értem az ajánlások, tiltások logikáját. „Ha véletlenül nagypénteken vasalt ruhát venne fel valaki, akkor biztosan belevág a mennykő” – hangzik a népi intelem. Na most, ha valóságosan nem is, de képletesen szólva biztosan katasztrófa, ha valaki ennyire elkésik a húsvéti előkészületekkel.
Ezen a héten nem kell főzni
Szerdára már minden nagy munkával el kell készülni, beleértve a kertet is, elvetve a saláta- és a hagymamag. Már a háziasszony is megfürödve, tiszta ruhában böjtölhet az ünnep előtti napokban. Hiszen nem kell főzni. Legfeljebb egy kis sóba-vízbe levest, krumplipaprikást kap a család sok zöldsalátával. Szerdától már böjtölnek keményen.
Zöldcsütörtök
A húsvét előtti csütörtök onnan kapta a nevét, hogy ezen a napon valamilyen zöld növényt, salátát, spenótot kell enni, vagy csalánteát inni, hogy jó termés legyen. Penavin tanárnő néprajzi gyűjtése szerint Doroszlón még a gyümölcsfákat is megrázogatták zöldcsütörtökön, miután elmentek a harangok Rómába. Ezen a napon, vagy legkésőbb pénteken sütötték meg az ünnepi kenyeret is.
Időjárás-előrejelzésként is működtek ezek a napok. Például az a mondás járta, hogy „Fehér nagycsütörtök, szárán sül meg a tök.” Ha zöldcsütörtökön hó esik, akkor a népi megfigyelés szerint nagy szárazság fenyeget. Ehhez csak annyit fűznék hozzá, hogy ez egyre inkább fenyeget.
Nagypéntek
A nagyhét legtöbb babonája ehhez a naphoz fűződik. „Általában esős, borús időjárás szokott lenni. Ezért mondják, nagypénteken mossa a holló a fiát.” Azt is mondják, hogy a hideg nagypéntek meleg húsvétot jelez.
„Napkelte előtt a Muravidéken az asszonyok meztelenül körülszaladják a házat, mágikus kört húznak, hogy a terület védve legyen minden ártalomtól.” Logikus: aki hajnalok hajnalán képes kipattanni az ágyból és futkosni egyet a ház körül, azzal olyan nagy baj nem lehet.
Ezen a napon már serényen mosakodtak az asszonyok a kútnál, a férfiak a patakban, tóban a lovakat is megúsztatták. Az asszonyok a bodzafa alatt ülve fésülködtek, kezüket a hajuktól jól messzire húzták, hogy olyan hosszúra nőjön a hajuk. Mivel nagypéntek gyásznap, volt ahol megállították az órát feltámadásig. Ezen a napon a legszigorúbb a böjt, vízivásra, a táplálék legfeljebb pattogatott kukoricára, héjában főtt krumplira, szelet üres kenyérre korlátozódott.
Nagyszombat – kezdődik az ünnep
A harangok megszólalásával nagyszombaton délután elkezdődik az ünnep. Ekkorra már megfőtt a sonka. Van, ahol kolbászt is főznek mellé, de tojást mindenképpen. Megsül a foszlós üres kalács, megreszelik a tormát. Előkerülnek a sütemények.
Ilyen volt nagyanyáink idejében a nagyhét. Manapság már kicsit sem misztikus, inkább stresszes: tolakodás, rémüldözés az árak láttán. Ám aztán hétvégére remélhetőleg a helyére kerül minden és mindenki. Megérkeznek a várva várt családtagok, lehet enni, inni, nyuszifészket keresni, kirándulni.
Húsvétig minden munkával el kell készülni. A vezető képen: Pieter Brueghel festménye, a Tavasz