Titkok – történetek címmel Zongor Gábor festményeiből látható válogatás a csopaki Zámbó Műterem és Galériában, amely egyre fontosabb szerepet tölt be képzőművészeti életünkben.

A Zámbó házaspár válogatásában havonta más-más kortárs alkotó műhelyébe nyerhetünk betekintést, akár ízelítőt kapva pillanatnyi próbálkozásaikból, vagy éppen gyűjteményes válogatást legjobb munkáikból. Művelt és jó ízlésű emberek, esetenként pártfogók kedélyes találkozásai ezek a kiállításmegnyitók egy pohár bor mellett a hegyen, a művészvilággal.

Legutóbb Zongor Gábor „közpiktor” (ahogyan ő magát előszeretettel nevezi) műveiből nyílt válogatás a Zámbó Galériában Csopakon Titkok-történetek címmel. Megnyitóbeszédében Zimonyi Máté fotográfus, képeslapgyűjtő, a Zongor család barátja az alkotóra jellemző színmámorra és az architektúrára, valamint az ironikus, groteszk figurákra hívta fel a figyelmet, amelyekben valahogy mindig felismerhetjük akár magunkat is. Evidens a festőnek a színek és a különös, akár titkos hangulatú épületek iránti rajongása, valóban, már-már a kolorit bódulatáról is beszélhetnénk harsány színfoltjai láttán.

És talán mágikus realizmusról is, hiszen felismerhető realisztikus motívumok, veszprémi mindennapok, családi, társasági események, tehát közvetlen témák mellett egészen fantasztikus népmesei elemek is rendre felbukkannak költői látomásként, néha gyermekien naiv, de többnyire inkább groteszk hangulatban. Megmosolyogtató például a kifestett teknő vagy kis ablak. A festő lelki szemeivel a tárgyakba belelátott képek ezek, amelyekben mindig megértő a lefestett, megörökített alakokkal. A groteszk stílusjegyek ellenére van benne valami nagy szeretet, ami Zongor Gáborra, a köztiszteletben álló, pályája során több fontos közéleti tisztséget betöltött emberre is jellemző.

Ha valakire, Zongor Gáborra azt lehet mondani, hogy egy igaz ember. A jót, a helyest, az emberi méltóságot és az erkölcsi kikezdhetetlenséget képviseli minden időben, politikától függetlenül. Nyilván túlzónak tartaná, ha ezt most hallaná, lehet, fogalma sincs róla, hogy ilyen, csak természetéből fakadóan szabad ember. A feléje áradó szeretetet és megbecsültséget mi sem bizonyítja jobban, mint hogy erre a csopaki kiállításmegnyitójára eljöttek a réges-régi munkatársai, barátai, tisztelői közül is sokan.

Vezető képünkön részlet a Megyeház kocka, avagy az elnök repül című festményből