A héten ünnepelték a városházán az önkormányzatiság 35. évfordulóját. Mi ünneplés helyett inkább szomorkodunk ezen az évfordulón, mert a NER 15. évében már csak az önkormányzatiság morzsái maradtak.

Dr. Horváth Balázs egykori veszprémi ügyvéd, országgyűlési képviselő és belügyminiszter álma volt, hogy a rendszerváltozás után minél nagyobb önállóságot kapjanak a települések. Ez az álma, amiért sokat dolgozott, nagyjából meg is valósult. Működtek az önkormányzatok, adóbevételeik jó részének elköltéséről maguk döntöttek, intézményeiket maguk irányították. A NER eljöveteléig. Az Orbán‑kormányok alatt azután elkezdődött az önkormányzatiság leépítése. Az önkormányzatoktól hatósági jogköröket vontak el, elvették az iskolákat, a védőnői hálózatot, a gépjárműadót, az iparűzési adó egy részét.

A saját magunk urai lettünk(?)

Porga Gyula polgármester a városházán megtartott ünnepségen kijelentette, hogy Veszprém a rendszerváltás óta a saját útját járja.

– A saját magunk urai lettünk, a saját vágyaink kivitelezői, a saját sorsunk irányítói – fogalmazott.

Mi pedig kijelenthetjük, hogy az utóbbi pár évben biztosan nem, már csak a fentebb felsoroltak miatt sem. Emellett csak ebben az évben a város köteles 3,7 milliárd forintot – a költségvetésének közel tíz százalékát – visszautalni az államnak szolidaritási hozzájárulás formájában. (Megjegyzés: azt nem tudni, hogy az így felgyülemlő összeget pontosan mire fordítja a kormány.)

Abban igaza van a polgármesternek, hogy Veszprém hírnevét öregbítette az UNESCO által adományozott A zene városa cím, az Európa Kulturális Fővárosa projekt, és öregbíteni fogja a nyáron elnyert Veszprém–Balaton Európa Sportrégiója 2026 elismerés is. Csak hát az EKF-re elköltött 50 plusz 20 milliárd (valószínűleg ennél is több a végleges összeg), illetve a vár felújítására eredetileg szánt 39 milliárd (amit később még 18 milliárddal toldott meg a kormány) egy része is látványberuházásokra ment/megy el, de nem jutott belőle például liftre a vasútállomáson. A Ruttner‑ház szinte teljesen kihasználatlan, a fölötte megépült vársétány célja ismeretlen, az érsekség számára készülő lift feleslegességéről és áráról pedig ne is beszéljünk!

Veszprém polgárainak a kényelmét az szolgálná, ha jók lennének az utak, babakocsival és kerekesszékkel akadály nélkül közlekedhetnének a rászorulók, belátható időn belül eljuthatnának a betegek szakorvoshoz/orvosi vizsgálatra, az iskolák mindegyikében lenne megfelelő méretű tornaterem (jajj, miket beszélek: az iskolák már nem önkormányzati fenntartásúak), épülnének megfizethető idősotthonok, bérlakások.

A közgyűlésen belül nincsenek politikai harcok(?)

Porga Gyula azt is említette ünnepi beszédében, hogy a közgyűlésen belül nincsenek politikai harcok, mindenki a városért dolgozik. Hm. Tudósítóként számtalanszor voltam szem- és fültanúja annak, hogy a képviselő-testület fideszes többsége leszavazott észszerű ellenzéki javaslatot.

Ne felejtsük el, hogy a One Veszprém Arénát a város átadta a Veszprém Handball Team Zrt.-nek, az új sportuszoda tulajdonosa pedig a magyar állam.

Végezetül még egy helyi adalék az önkormányzatiság állapotához. Az előző önkormányzati ciklusban az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatában szerepelt a kádártai és a gyulafirátóti települési részönkormányzat megalakításának terve. A terv terv maradt. A mostani SZMSZ‑ben már a terv sem szerepel.

Damoklész kardja: a rendeleti kormányzás

Hm, az pedig majdnem kimaradt, hogy 2020. március 11-én veszélyhelyzetet hirdetett a kormány. Azóta rendkívüli jogrend van érvényben Magyarországon. Ez azt jelenti, hogy a kormány rendeletekkel felfüggesztheti egyes törvények alkalmazását, eltérhet törvényi rendelkezésektől, valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket is hozhat. Ez bármelyik önkormányzati felhatalmazás megszüntetésével vagy további pénzelvonással, illetve a jövő évi választások „megrendszabályozásával” is járhat, mivel az intézkedés még akkor is érvényben lesz. Ennyit az önkormányzatok önrendelkezéséről.

A vezető képen a veszprémi városháza. Archív fotó: Veszprém Kukac