RÖHEJ – Vakondtúrás rettegőknek

Éljenek a vakondok meg az ürgebőrbe öltözött migráns mérnökzsenik, akik a déli határzárnál (kézi erővel!) néhány hét alatt két alagutat is ástak – bár nem is értem, miért kellett nekik mindjárt kettő? Mert egy furattal előbb elkészülhettek volna, sőt lehet, hogy azon még rendesen át is férhettek (volna). Mert tök mindegy, hol őgyelegtek ásókkal, lapátokkal és a kitermelt földdel teli szatyrokkal felszerelkezve, Csikériánál vagy Ásotthalomnál, ugyanis a sasszemű, éber, képzett és felszerelt határvadászainknak eme vakondtúrások bővítésével járó sűrített tempójú mozgás nem igazán tűnt fel.

Tény, mondja a hivatalos kommunikáció, hogy „erősödik a migrációs nyomás, földön vízen és most már a föld alatt is”. Pihent agyú, tanult kollégánk kiszámolta és közzétette a Facebookon, hogy a műtárgy keresztmetszete (0,35×0,35×3,14=0,385 négyzetméter), vagyis a 70 centis résen aligha kecmereghetett át az a negyvenvalahány elvetemült illegális. Akik – a szabadulóművész Houdini képességeit meghazudtoló módon – előbújtak az alagútnak minősített lyukból és afeletti örömükben, hogy magyar földet láttak, csoportosan és pofátlanul mendegéltek a szebb jövő felé, az 55-ös út mentén.

Majd lecsaptak rájuk a rend éber őrei, de főleg a kézi irányítású média, amelynek olvasói vagy beszopják a történetet, s ezentúl minden vakondtúrást feljelentenek a hatóságnál, vagy megkísérlik túlélni, hogy ismét hülyének nézik őket.