A Mikulás és a karácsony nélkülözhetetlen kelléke a szaloncukor, legalábbis Magyarországon. Idén hat tonnányi fogyhat a hungarikumnak tartott édességből. A vásárlók 32 féle ízesítésű „szalonczukkedli” közül válogathatnak.

Az arisztokrata paloták és a nagypolgári lakások után a piacokra költözött a szaloncukor már vagy húsz éve. Addig az üzletekben kínálták tonnaszám az év utolsó napjainak kedvenc édességét, a zselés szalon viszont letarolta a piacot, még a kelkáposzta és a sárgarépa mellett is árulni kellett a divatossá lett édességet.

Amit eredetileg egy szerelmes inas talált ki: mestere édes tábláiból apró darabkákat csent el, s azokat színes papírba burkolta. Üzeneteit a belső oldalakra vésve próbálta szíve hölgye kegyét elnyerni. A mester Lyonban a csomagolt üzeneteket gyártani kezdte, majd egy porosz katona azokból néhányat Berlinbe vitt. Ott aztán annyira megkedvelték, hogy az összes nagy cukrászat télen-nyáron gyártotta. Innen került hozzánk a reformkor végén. Az ínyenc és tehetős Jókainak is kedvence lett, ő magyarosította a nevét szalonczukkedlire. A szalonok díszaszatalán állt a porcelántálka, amelyből a látogatókat édességgel illett kínálni, ezért őrzi a szalon elnevezést ma is. A századfordulón került a tálkából a karácsonyfára. A színes papírok különösen izgalmasan csillogtak a gyertyafényben, ezért számtalan színű és összetételű papírba tekerték a darabkákat.

Szaloncukor fronton az áttörést az ipari üzemek megjelenése jelentette, évente több mázsányit gyártottak a két világháború között. A második idején a pincékben sem mondtak le a kétségbeesett anyák a karácsonyfáról: az előző évekből megőrzött sztaniolpapírokba széndarabokat tettek, amelyek legalább akkora kincsnek számítottak, mint a szaloncukor. Az ötvenes években polgári csökevényként kezelték, alig készült, így a pult alól lehetett kapni a kőkemény, leginkább szappanízű cukrokat.

A rendszerváltással berobbant a szaloncukorpiac, ma már megszámolni is nehéz, hányféle ízben, színben szerezhetők be. Egy évtizede kihirdetik Az Év Szaloncukra díját, idén a Stühmer cég körtezselés-muskotályos, a Gyulai Kézműves Cukrászda Bailey’s kávés és a Sulyán Cukrászda mogyoróvajas-chipses szaloncukrai nyerték. Ezek díszdobozban megrendelhetők az interneten, nagyjából 28 ezer forintba kerül egy-egy kiló. Van ennél olcsóbb is, 3200 forintér mérik a piacon a zseléset, de idén a középkategóriások ára 5500–7000 között alakul.

Az ládákban ömlesztve kapható szalon minőségét egyes honfitársaink nem tartják megbízható minőségűnek, ezért díszdobozost vásárolnak. Egyrészt gratantált az összetételük, másrészt minimum háromfélét csomagolnak egybe és ajándéknak is mutatósak. A legizgalmasabb ízesítések 2024-ben a pisztáciás Stühmertől, a kiskunlacházi Demeter csokiműhely sóskaramellása, jamaicai fekete kókuszosa, narancsos-kardamomos, a mézes málnapálinkás, a parajdi sós karamellás, a rumos kávés trüffellel. A szomszédos tihanyi Levander Műhelyben fehércsokoládéból, tejszínből, tojássárgájából főzött vaníliaízű krémet töltenek kevert diómarcipánba.

A szerző „kincsei”: a rózsaszín és kék papíros desszertszalon 48 éves. A család karácsonyfáját díszítették anno, de olyan biztos helyre tette el dobozukat a szerző, ahonnan csak 5 év után, a költözéskor kerültek elő. Azóta évről évre az aktuális fa alatt az unokáknak illusztrálják a szaloncukor történetét.

Vezető képünkön: Hagyományos karácsonyi csemege Lyonban. Fotó: Jocelyne Fonlupt