Életmód

TANULÁSI ZAVAR – Miért nem beszélnek?

Mi történik? Egyre több gyermeknél diagnosztizálnak tanulási zavart. Már az óvónők is tapasztalják az új digitális nemzedék beszédkészségének a romlását. A képernyők előtt felnövő gyerekek képekben és nem szavakban kommunikálnak, ami az iskolában nagy hátrány.

Forrás: szuloklapja/rawpixel.com

Tényleg problémásabbak lennének a mai gyerekek, mint a tíz évvel ezelőttiek? Nehéz kérdés. Mindenesetre a Covid, a távolléti oktatás csak rontott a helyzeten. Látszik ez abból is, hogy plusz hatezer tanulási zavarral küzdő diák jelent meg országos szinten, miközben korábban évente 2-3000 gyermekkel nőtt ez a szám. Tetézi a bajt, hogy hiányzik a rendszerből mintegy 1500 gyógypedagógus. A kérelmek száma pedig egyre nagyobb a diagnosztizálásra, szűrésre. Nagyon nagyok a régiós eltérések, a Dunántúlon jobbak a mutatók, mint Kelet-Magyarországon.

Ne keverjük bele a szociális hátteret!

De egyáltalán ki nevezhető tanulásban akadályozottnak? Nem igazán egzakt a definíciója, szinte csereszabatosnak tűnik, hogy valaki akadályozott, nehezített, vagy csak problémás. Többek között erről is beszélt előadásában Veszprémben Vida Gergő gyógypedagógus, a Soproni Egyetem Pedagógiai Karának adjunktusa, aki VEAB Év Kutatója díjban részesült. Pedig egyáltalán nem mindegy, hogy milyen kategóriába sorolják az ember gyerekét. A statisztikák azt mutatják, hogy ha valakit felmentenek a matematika vagy az írás alól, az nagy hátrányt okoz, leszakító tényezővé válik. Ezek közül a gyerekek közül mindössze 1,3 százaléknak sikerül olyan középiskolában végezni, amelyik érettségit ad, de nekik is elsősorban a szülői háttér és nem az iskolai felzárkóztató oktatás segítségével.

Vida Gergőt ezért is foglalkoztatják a tanulási zavar megállapításának a jelenleginél egzaktabb lehetőségei. Arra figyelmeztet, annyi bizonyos, hogy nem lenne szabad érzelmi zavarokhoz, kulturális, gazdasági környezethez kötni a diagnózist. Miközben Magyarországon benne van a szociális háttér a meghatározásban, ami nagyon veszélyes. Többek között ezért is van vita a definíciójáról. Attól, hogy valaki szociálisan hátrányos helyzetből kerül iskolába, még nem biztos, hogy tanulási zavarral küzd. Lehetne belőle eredményes tanuló, csak fel kellene tudni zárkóztatni, meg kellene teremteni a körülményeket hozzá. Hiszen legnagyobb kincsünk a gyermek. Az ország jövője múlik azon, hogy sikerül-e őket integrálni az oktatási rendszerbe, megtanítani tanulni.

A tanulási zavar nem újkeletű problémahalmaz, rengeteg elmélet, tudományos forrás foglalkozik vele, de a mai napig ellentmondásos a diagnosztikai és fogalmi rendszere. Már a fogalom definíciója is problémás, nem csak magyarul, de angol és német nyelven is nagyon képlékeny – magyarázta előadásában a kutató.

Ahelyett, hogy fára másznának, a mobiltelefon gombját nyomkodják. Fotó: internet

Figyelemzavar és mások

Valójában ennek a problémának az előtérbe kerülésére figyelmeztetnek az óvónők tapasztalatai és az iskola előtti szűrések eredményei is. Megfigyelhető, hogy egyre nehezebben tanulnak meg beszélni a gyerekek, szociális háttértől függetlenül. A gyerekek megszokják az online térből feléjük áramló hatalmas mennyiségű információt és legszívesebben gombnyomással, a géppel kommunikálnak. Felgyorsul az észlelésük, másodpercenként újabb és újabb vizuális szenzációra van szükségük. Figyelemhiányosnak mondják őket, miközben az a helyzet, hogy egyszerre sokkal több mindenre képesek figyelni, mint a szüleik vagy a nagyszüleik. Ám az is igaz, hogy megoszlik a figyelmük. Párhuzamosan szeretnének többfélét csinálni, amit már az óvodában sem, de az iskolában órán pláne nem lehet.

Az internet vizuális szenzációk kimeríthetetlen tárháza számukra. Tiltani vagy korlátozni? Fotó: internet

A „néma generáció”

Előszeretettel nevezik „néma generációnak” ezt az új digitális nemzedéket, akik közül egyre többen csak három éves koruk után tanulnak meg beszélni. Miközben nem igazán beszélnek, meglepően magabiztosan tájékozódnak a világban. Legegyszerűbb a digitális világot okolni a változásokért, sok szülő tiltja a számítógép, mobiltelefon használatát a gyerekének, vagy szigorúan bekorlátozza. Ugyanakkor ő maga sem tudja megállni, hogy legalább otthon ne nyomogassa percenként a mobiltelefonját.

Hirtelen változtak meg a dolgok, a viselkedés- és gondolkodásmódok a számítógépes fejlődéssel. A felnőttek világában is minden más lett, hogyan is képzeljük, hogy a gyerekek ugyanolyanok maradtak, mint régen voltak?

Vezető képünk forrása: Veszprém Kukac

related

Bartuc Gabriella

Recent Posts

ÉVIDÉZŐ – Ezen kukacoskodtunk tavaly

Nem túl vidám, de azért izgalmas éven vagyunk túl, minden (ál)szerénységet nélkülözve, kiváló cikkek sokaságán…

9 év ago

BÚÉK – A Balatonnál már délben koccintottak

A 12 éves, alsóörsi Érdi Ferenc Vince nyerte a pezsgődugó-kilövő versenyt. Kölyökpezsgővel. Sarkunkban az új…

9 év ago

CINIKE 2.0  – Az éhező viadala

Ádáz ellenségek voltunk, hónapokig háborúztunk. Nagyra becsültem a találékonyságát, az intelligenciáját, a túlélési technológiái elkápráztattak.…

9 év ago

NAV – Dohányár és online kassza

Amíg a december vége a kormányközeli médiában arról szólt, hogy az előnyös adóváltozásoknak köszönhetően mennyivel…

9 év ago

MESEKÓRHÁZ? – Az állam nem adja!

Mi lesz a Veszprémbe tervezett gyermekkórház épületének sorsa? – tette fel az írásbeli kérdést dr.…

9 év ago

PLT-BOTRÁNY – Nyomoznak az Orbán-interjú ügyében

Információs rendszer vagy adat megsértése bűntett elkövetésének gyanúja miatt indított nyomozást a Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányság…

9 év ago