Mi történik? Egyre több gyermeknél diagnosztizálnak tanulási zavart. Már az óvónők is tapasztalják az új digitális nemzedék beszédkészségének a romlását. A képernyők előtt felnövő gyerekek képekben és nem szavakban kommunikálnak, ami az iskolában nagy hátrány.
Tényleg problémásabbak lennének a mai gyerekek, mint a tíz évvel ezelőttiek? Nehéz kérdés. Mindenesetre a Covid, a távolléti oktatás csak rontott a helyzeten. Látszik ez abból is, hogy plusz hatezer tanulási zavarral küzdő diák jelent meg országos szinten, miközben korábban évente 2-3000 gyermekkel nőtt ez a szám. Tetézi a bajt, hogy hiányzik a rendszerből mintegy 1500 gyógypedagógus. A kérelmek száma pedig egyre nagyobb a diagnosztizálásra, szűrésre. Nagyon nagyok a régiós eltérések, a Dunántúlon jobbak a mutatók, mint Kelet-Magyarországon.
Ne keverjük bele a szociális hátteret!
De egyáltalán ki nevezhető tanulásban akadályozottnak? Nem igazán egzakt a definíciója, szinte csereszabatosnak tűnik, hogy valaki akadályozott, nehezített, vagy csak problémás. Többek között erről is beszélt előadásában Veszprémben Vida Gergő gyógypedagógus, a Soproni Egyetem Pedagógiai Karának adjunktusa, aki VEAB Év Kutatója díjban részesült. Pedig egyáltalán nem mindegy, hogy milyen kategóriába sorolják az ember gyerekét. A statisztikák azt mutatják, hogy ha valakit felmentenek a matematika vagy az írás alól, az nagy hátrányt okoz, leszakító tényezővé válik. Ezek közül a gyerekek közül mindössze 1,3 százaléknak sikerül olyan középiskolában végezni, amelyik érettségit ad, de nekik is elsősorban a szülői háttér és nem az iskolai felzárkóztató oktatás segítségével.
Vida Gergőt ezért is foglalkoztatják a tanulási zavar megállapításának a jelenleginél egzaktabb lehetőségei. Arra figyelmeztet, annyi bizonyos, hogy nem lenne szabad érzelmi zavarokhoz, kulturális, gazdasági környezethez kötni a diagnózist. Miközben Magyarországon benne van a szociális háttér a meghatározásban, ami nagyon veszélyes. Többek között ezért is van vita a definíciójáról. Attól, hogy valaki szociálisan hátrányos helyzetből kerül iskolába, még nem biztos, hogy tanulási zavarral küzd. Lehetne belőle eredményes tanuló, csak fel kellene tudni zárkóztatni, meg kellene teremteni a körülményeket hozzá. Hiszen legnagyobb kincsünk a gyermek. Az ország jövője múlik azon, hogy sikerül-e őket integrálni az oktatási rendszerbe, megtanítani tanulni.
A tanulási zavar nem újkeletű problémahalmaz, rengeteg elmélet, tudományos forrás foglalkozik vele, de a mai napig ellentmondásos a diagnosztikai és fogalmi rendszere. Már a fogalom definíciója is problémás, nem csak magyarul, de angol és német nyelven is nagyon képlékeny – magyarázta előadásában a kutató.
Figyelemzavar és mások
Valójában ennek a problémának az előtérbe kerülésére figyelmeztetnek az óvónők tapasztalatai és az iskola előtti szűrések eredményei is. Megfigyelhető, hogy egyre nehezebben tanulnak meg beszélni a gyerekek, szociális háttértől függetlenül. A gyerekek megszokják az online térből feléjük áramló hatalmas mennyiségű információt és legszívesebben gombnyomással, a géppel kommunikálnak. Felgyorsul az észlelésük, másodpercenként újabb és újabb vizuális szenzációra van szükségük. Figyelemhiányosnak mondják őket, miközben az a helyzet, hogy egyszerre sokkal több mindenre képesek figyelni, mint a szüleik vagy a nagyszüleik. Ám az is igaz, hogy megoszlik a figyelmük. Párhuzamosan szeretnének többfélét csinálni, amit már az óvodában sem, de az iskolában órán pláne nem lehet.
A „néma generáció”
Előszeretettel nevezik „néma generációnak” ezt az új digitális nemzedéket, akik közül egyre többen csak három éves koruk után tanulnak meg beszélni. Miközben nem igazán beszélnek, meglepően magabiztosan tájékozódnak a világban. Legegyszerűbb a digitális világot okolni a változásokért, sok szülő tiltja a számítógép, mobiltelefon használatát a gyerekének, vagy szigorúan bekorlátozza. Ugyanakkor ő maga sem tudja megállni, hogy legalább otthon ne nyomogassa percenként a mobiltelefonját.
Hirtelen változtak meg a dolgok, a viselkedés- és gondolkodásmódok a számítógépes fejlődéssel. A felnőttek világában is minden más lett, hogyan is képzeljük, hogy a gyerekek ugyanolyanok maradtak, mint régen voltak?
Vezető képünk forrása: Veszprém Kukac