Az Unió felkészült a háborús fenyegetések kezelésére, a válság enyhítésére, a vészhelyzeti mechanizmusok hálózatával rendelkezik – olvasható az euronews.com minapi számában. A rendszer egyesíti a tagállamok erőforrásait: ennek megfelelően az Európai Unió külügyminiszterei aktiválták az EU kríziseszköztárát.

Az első cél az európai polgárok védelme a válságövezetben. Az EU nagykövetségei összehangolták az utazási figyelmeztetéseket, nyomon követték a külföldön tartózkodó állampolgárokat és megszervezték a mentesítő járatokat. Ha a helyzet tovább romlik, a tagállamok az EU katasztrófa‑elhárítási rendszerén keresztül mások segítségét kérhetik. A rendszer egyesíti a tagállamok erőforrásait: a repülőket, orvosi csapatokat, generátorokat. A rendszert éjjel-nappal felügyelik Brüsszelből, hogy gyorsan kivonhassák az embereket, a támogatást pedig eljuttassák a szükséges helyekre.

A második cél a globális kereskedelem fenntartása és a pénzügyi sokkhatások elkerülése. A Hormuzi‑szorosnál, ami kulcsfontosságú olajszállítási útvonal, bármilyen felfordulás globális gazdasági sokkot okozna. Európa hozzájárult a tengeri megfigyelési missziókhoz a kereskedelmi hajók védelmének és a hajóutak nyitva tartásának érdekében

Mi történik, ha az olajárak emelkednek?

Az EU nem tudja megakadályozni a globális árak emelkedését, de enyhítheti ennek hatásait. A tagállamoknak olajtartalékkal kell rendelkezniük és koordinálniuk kell a tartalékok kiadását a Nemzetközi Energia Ügynökséggel, hogy stabilizálják az ellátást. Az Európai Bizottság eközben lehetővé teszi a kormányoknak a benzinárstop bevezetését, és azt is, hogy csökkentsék az üzemanyagot terhelő adókat, vagy pénzt adjanak a háztartásoknak.

Az EU‑alapok segítséget nyújtanak a háztartásoknak a számlafizetéshez és a hatékonysági beruházásokhoz. Az energiabiztonsági tervek diverzifikálják a beszállítókat. Így az ilyen zavarok kevésbé súlyosan érintik Európát. A gázzal ellentétben az olajnak nincs EU‑szintű árszabályozó mechanizmusa. A válságszabályok az olaj, a gáz és az áram esetében még mindig nem egységesek. Noha a valós életben történő sokkok egyszerre érintik mindegyiket. Az EU‑nak nincs valós idejű közös adatbázisa az üzemanyag-készletekről és -áramlásokról, így válsághelyzetben a gyors közös döntéseket nehezebb meghozni.

A 72 órás ajánlás

Az Európai Unió ajánlása szerint minden polgárnak érdemes egy 72 órás túlélőcsomagot készenlétben tartania, amely lehetővé teszi a válsághelyzetek első három napjának önálló átvészelését. A csomagnak tartalmaznia kell fejenként napi 2‑3 liter ivóvizet, tartós élelmiszereket (konzervek, szárított ételek), alapvető gyógyszereket és elsősegély-felszerelést, valamint elektromos áramforrást, világítóeszközt és higiéniai cikkeket. Fontos továbbá a kommunikáció biztosítása (töltött pótmobil, rádió) és a fontos okmányok elérhetősége. Az ajánlás nem újdonság, emlékezzünk csak a Covid‑pánikra, amikor az emberek órák alatt kisöpörték a boltokat.