Közélet

VÉRSZIVATTYÚ – Verdun ma is elrettentő figyelmeztetés

A vérfarkasokról sokan hallottak, a vérszivattyú kifejezést legfeljebb azok ismerik, akik alaposan fölkészültek a történelem érettségire. Világszerte vérszivattyúhoz hasonlítják az aktuális orosz és ukrán taktikát, utalva az I. világháború legvéresebb csatáinak egyikére.

A csaknem tíz hónapig tartó verduni csatában 300 ezer ember esett el, egymillió volt az eltűntek és sebesültek száma, miközben a szemben állók egy tapodtat sem haladtak.

A tragédia színhelye évszázad múltán is életveszélyes.

Száz évvel a csaták után még mindig használhatatlan Verdun környékének jó része. A talajban az egészségügyi határérték tízezerszeresét is meghaladja az arzén és a nehézfémek mennyisége. Emellett fel nem robbant lövedékek is rejtőznek a földfelszín alatt. 1916. február 21-én, a csata első napján tíz óra alatt egymillió lövedék zúdult a német tüzérség fegyvereiből az összevont francia védőkre. A hadijelentések alapján egy négyzetméterre hat becsapódás jutott. Az első világháború leghosszabb, kilenc hónapon, három héten és hat napon át tartó ütközete, a verduni vérszivattyú néven vonult a történelembe.

A rombolás akkora volt, hogy a világháború végén a falvak lakói nem térhettek vissza. A területet megvásárolta a francia állam. Évtizedek óta folyik a tisztítása. Nemcsak a talaj szennyezett, a környék erdőiben az elejtett vadak húsa sem fogyasztható, azok ólomtartalma életveszélyes. A környékén nem nőnek sem bokrok, sem fák. Az emberiséget folyamatosan figyelmezteti, hogy ide vezet az esztelen hatalomvágy.

Csak nincs, aki odafigyeljen.

Anno a nagy világégés idején a német tábornokok a verduni erődök elfoglalásával a francia hadsereget akarták kivéreztetni. Párizst a franciák nem engedhették német kézre kerülni már csak nemzeti büszkeségből sem. Mindent bevetettek a védelme érdekében csakúgy, mint a németek. A németek lángszórókat használtak a lövészárkokban harcolók franciák ellen. Először alkalmaztak harcigázt, az idegméreg foszgént.


Harcosok egy Bahmut melletti lövészárokban. Fotó: Jevhen Maloletka/MTI

Úgy tűnik, egyelőre sem az ukránok, sem az oroszok nem rendelkeznek a másik legyőzéséhez elegendő fegyverrel. A világ azt reméli, hogy Bahmut talán nem lesz egy újabb vérszivattyú színhelye.

Száz év háborús következményei ma is szemmel láthatók. Lehetne a béke a megoldás, ha nem diktátumként élnének vele. Ezzel a veszéllyel nem számolni naivitás.

Sosem lesz vége?

A vezető képen a verduni front. Fotó forrása: BBC History Magazine

related

Dallos Zsuzsa

Recent Posts

ÉVIDÉZŐ – Ezen kukacoskodtunk tavaly

Nem túl vidám, de azért izgalmas éven vagyunk túl, minden (ál)szerénységet nélkülözve, kiváló cikkek sokaságán…

9 év ago

BÚÉK – A Balatonnál már délben koccintottak

A 12 éves, alsóörsi Érdi Ferenc Vince nyerte a pezsgődugó-kilövő versenyt. Kölyökpezsgővel. Sarkunkban az új…

9 év ago

CINIKE 2.0  – Az éhező viadala

Ádáz ellenségek voltunk, hónapokig háborúztunk. Nagyra becsültem a találékonyságát, az intelligenciáját, a túlélési technológiái elkápráztattak.…

9 év ago

NAV – Dohányár és online kassza

Amíg a december vége a kormányközeli médiában arról szólt, hogy az előnyös adóváltozásoknak köszönhetően mennyivel…

9 év ago

MESEKÓRHÁZ? – Az állam nem adja!

Mi lesz a Veszprémbe tervezett gyermekkórház épületének sorsa? – tette fel az írásbeli kérdést dr.…

9 év ago

PLT-BOTRÁNY – Nyomoznak az Orbán-interjú ügyében

Információs rendszer vagy adat megsértése bűntett elkövetésének gyanúja miatt indított nyomozást a Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányság…

9 év ago