Hétfőn megjelent a kórházi fertőzésekről szóló 2018-as összefoglaló jelentés – vette észre a Társaság a Szabadságjogokért. A jogvédő szervezet szerint a jelentés valamelyest érthetőbb, mint a korábbi években, de az még mindig a szakmának és nem a nagyközönségnek készült. Az adatok összességében romló tendenciát mutatnak.
November 11-én, a tavaly kitolt határidőhöz képest is tíznapos csúszással, de megjelent a 2018-as kórházi fertőzésekről szóló összefoglaló jelentés. A tájékoztató a korábbi évekhez képest áttekinthetőbb: több magyarázó ábra, táblázat, grafikon kapott benne helyet, amit a TASZ évek óta hiányolt. Ugyanakkor a tartalma alapján egyértelmű, hogy ez még mindig a hozzáértőknek, nem pedig az érdeklődő laikusoknak készült.
– Nem a szakmai jelentés létjogosultságát vitatjuk, hanem a közérthető, világos tájékoztatást hiányoljuk – mondta Asbóth Márton, a TASZ jogásza.
Romló mutatók
A jelentésből ennek megfelelően szakértő segítség nélkül nem könnyű következtetéseket levonni. Az azonban még így is látszik, hogy a legfontosabb mutatókban romlott a helyzet 2018-ban a korábbi évekhez képest.
Az úgynevezett multirezisztens kórokozók által okozott fertőzések száma meredeken emelkedik. Míg 2013-ban 10 ezer betegre 19,3 multirezisztens kórokozó által okozott fertőzés jutott, addig 2018-ban 28,1, vagyis az arány nagyot romlott. Összesen 5442 eset fordult elő, ez 500-zal több, mint 2017-ben. 2018-ban 206 haláleset történt, a fertőzést leggyakrabban katéter használatával idézik elő.
A clostridium difficile nevű kórokozó által kiváltott bélfertőzés aránya pár évvel ezelőtt csökkenő tendenciát mutatott, de 2016-tól már újra emelkedik. 2017-ben 27,4, 2018-ban 28,1 eset jutott 10 ezer betegre. 2018-ban 5549 esetet diagnosztizáltak, ez mintegy százzal több, mint 2017-ben, de mivel itt is kevesebb beteget láttak el 2018-ban, mint 2017-ben, ezért az arány ebben az esetben is rosszabb. 249 esetben erősítették meg, hogy a halált a clostridium okozta.
Az egészségügyi ellátással összefüggő véráramfertőzések (vérmérgezések) aránya óriásit ugrott: míg 2017-ben 18,2 jutott 10 ezer betegre, addig 2018-ban 21,2. Ez összesen 4060 fertőzést jelent. 86 esetben erősítették meg, hogy a halált a vérmérgezés okozta.
A kórházi fertőzések elleni védekezésről jó képet ad, hogy mennyi alkoholos kézfertőtlenítőt használnak. Bár ez a szám folyamatosan emelkedik, még mindig messze elmarad az EU átlagától: 2017-ben 8,39, 2018-ban pedig 9,51 litert használtak 10 ezer ápolási napra vetítve. Az EU-ban ugyanez a mutató már 2015-ben is 24 liter volt.
TASZ: Nagyon hiányzik az érthető tájékoztatás
– Az ÁNTSZ és utódja, a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) évek óta adós azzal, hogy érthető tájékoztatást nyújtson a közvélemény számára – mondta Asbóth Márton. – Bár a mostani jelentés valamelyest átláthatóbb, abból még mindig nem tudjuk meg a legérdekesebb adatokat: hogy hányan fertőződtek és hányan haltak meg 2018-ban kórházi fertőzésben. Ha helyesen számolunk, akkor tavaly a fertőzések száma csak a három kötelezően jelentendő kategóriában 15.151 volt, a betegek közül 541-en meg is haltak. Csakhogy ez a szám csalóka: azt feltételezi, hogy minden esetet megfelelően diagnosztizáltak, a diagnosztizált eseteket pedig be is jelentették. Ráadásul nem is az összes fertőzési típust tükrözi, csak azokat, amiket minden kórháznak egyaránt kötelező jelentenie, vagyis a tényleges adat jóval magasabb lehet.
A TASZ korábban javaslatokat küldött az NNK-nak arról, hogy szerintük hogyan és mit lenne érdemes a kórházi fertőzésekről kommunikálni.
– A betegeket nemcsak a számok érdeklik, hanem az is, hogy végtére is mik ezek a kórházi fertőzések, mit kell tudni róluk, mennyi az esély, hogy meggyógyulnak, ha elkapták és ők maguk mit tehetnek ellenük – mondta Asbóth Márton. – Bízunk benne, hogy az NNK-ban nyitott fülekre találnak a javaslataink és hamarosan hiteles, közérthető információk lesznek elérhetők a kórházi fertőzésekről!
