A magyar gazdaságot szinte teljesen maguk alá gyűrték a járadékvadászok. Hogy mennyire, azt a leggazdagabbakról szóló top 100-as listák is jól mutatják. Sosem volt ennyire látványos, ahogyan a megszerzett állami pénzeket sajátos módon magánvagyonná teszik.
Olvashatjuk a 168óra.hu kimerítő gazdasági elemzésében, amely erre a linkre kattintva érhető el.
Mészáros a csúcson
A fentieket jól jellemzi, hogy Mészáros Lőrinc 2017-ben ötödik volt a listán, 2018-ban pedig már a második. A Forbesnál 2016-ban a 28., 2017-ben a nyolcadik, 2018-ban pedig az első helyen állt, 381 milliárd forintos vagyonnal.
Mivel a piaci versenyt megöli az effajta árnyékgazdaság, egyre több hazai cég fejezi be a működését. Mindez oda vezetett, hogy jelenleg az országban lévő minden befektetés – legyen az tőzsdei vagy ingatlan – 25 százaléka, illetve az összes pénznek, amely nem befektetésben van a 60 százaléka a leggazdagabb tízezer ember kezében van. A verseny hiánya miatt kerülnek sokba az állami beruházások, így lehetséges, hogy miközben egy átlagos építőipari cég a legjobb éveiben kilenc–tíz százalékos haszonkulccsal tud dolgozni, addig a Mészáros-cégek 15–20 százalékot is elérnek.
[stextbox id=”grey”]Hogyan is? Például így: az ország második legnagyobb erőműve 2018 tavaszán került Mészáros Lőrinc üzleti körének tulajdonában, így a tavalyi év után fizetett osztalékból 8 milliárd forintot ki is vettek, annak ellenére, hogy sikerült jelentős veszteséget produkálni. Belép a képbe az állam (Magyar Villamos Művek), megvásárolja a céget, és újságírói kérdésre, hogy miért akar az állami MVM veszteséges erőművet venni, Gulyás Gergely miniszter a kormány sajtótájékoztatóján azt válaszolja, hogy az erőmű nem is veszteséges, ugyanis 2018-ban nyereségessé vált, és osztalékot is fizetett. A Mátrai Erőmű Zrt. hivatalos beszámolója szerint 2018-ban valójában 817 milliós veszteséget termelt, ráadásul ez a veszteség csaknem 5 milliárdos mínuszt produkáló üzemi eredmény mellett jött össze. (forrás)[/stextbox]
Növekvő GDP
A várt lassulással szemben még hajszálnyit gyorsult is a magyar gazdaság növekedése a harmadik negyedévben. A KSH közlése szerint a nyers adatok alapján kerek öt százalékkal nőtt a magyar bruttó hazai termék (GDP) az előző negyedévi 4,9 százalékhoz képest. Szezonálisan és naptárhatással kiigazítva – az idei második negyedévi 5,2 százalékhoz képest enyhe lassulást mutatva –, 4,8 százalék volt a növekedés. Az idei átlagosan 5,1 százalékos növekedés nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedő. Az Eurostat szerint a 4,8 százalékos index messze a leggyorsabb Európában, miután az EU28-ak átlagosan 1,3 százalékos növekedést produkáltak a harmadik negyedévben – írja a Népszava.
Kormányzati optimizmus
A kormányzati optimizmus mindenesetre töretlen, aminek a csúcspontja a Magyar Nemzeti Bank 330 pontos Versenyképességi Programja volt. Ahogyan a tanulmány fogalmaz, nagymértékben elősegíthetik a „versenyképességi fordulat” megvalósulását Magyarországon, ami pedig azt jelenti, hogy alig tíz év múlva, 2030-ra Magyarország fejlettsége eléri az osztrák életszínvonal 80–90 százalékát. A Fidesz-kormánynak nincs igazi eszköze a hazai kis- és középvállalati szektor talpra állításához, mert rossz irányból közelít, ugyanis nem pénzre lenne szükség, hanem a szemléletváltás megsegítésére, állítják az elemzők.
Mindeközben kissé aggódhatunk a forint miatt
– A kormánynak nincs és nem is lehet árfolyamcélja. A kormánytól független jegybank folyamatosan figyelemmel kíséri a forint árfolyamának alakulását – mondta Tállai András, a Pénzügyminisztérium államtitkára.
