A mai naptól hatályos a 2019. decemberben elfogadott Btk. módosítás, mely a köztudatban „kuruzslótörvényként” lett ismert.
A kormány ettől a törvénytől várja a kuruzslók visszaszorítását, azonban a pszichoterápia és a nem-konvencionális gyógyító eljárások nevesítése által épp a jogszabályokat követni szándékozók kerültek jogi bizonytalanságba. Számos segítő szakember és alternatív gyógyító valóban félhet, mivel komoly büntetések kerültek kilátásba.
Magyarországon reneszánszát élik a különböző alternatív gyógymódok és lelki segítő módszerek. Ennek oka, hogy egyrészt felerősödtek a hagyományos orvoslást elutasító vélemények, másrészt az egészségügyi ellátás túlterheltsége miatt egyre több ember próbál ki többféle nem-konvencionális módszert.
Ezen igények mentén megszaporodtak az embereket becsapó csalók, és számos megkérdőjelezhető ígéretet hirdető módszer jelent meg a piacon. Ezzel párhuzamosan megjelentek a valódi végzettség igazolásával könnyen összekeverhető áldiplomák, megtévesztő fokozatok, címek, rövidítések.
Ezt a helyzetet próbálta a Btk. 187. szakaszának módosítása kiküszöbölni azzal, hogy a kuruzslás tényét kiterjesztette a következővel:
„Aki ellenszolgáltatásért vagy rendszeresen
a) az orvosi gyakorlat,
b) az egészségügyi szakképesítéshez kötött pszichoterápiás gyakorlat vagy
c) a nem-konvencionális gyógyító és természetgyógyászati eljárások
körébe tartozó tevékenységet jogosulatlanul fejt ki, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”
A pszichoterápia nevesítése azért hozta nehéz helyzetbe a mentális segítők széles rétegét, mert bár nem szakorvosok, sem klinikai szakpszichológusok, azonban munkájuk során számos olyan módszert használnak, melyek megtalálhatóak a pszichoterápia eszközkészletében is. A jog azonban nem definiálja pontosan a pszichoterápiát és azt sem, hogy milyen módszerek tartoznak ebbe a körbe és melyek nem.
A kialakult helyzet tisztázása érdekében a Mental-For Csoport kezdeményezte a jogszabály felülvizsgálatát, és egy konferencia keretében jogászok bevonásával próbálták meg értelmezni a törvényt. A szakértők előadásából viszont az derült ki, hogy sokakat lehetetlenít el a módosítás és van félnivalójuk az érintetteknek.
Bár az EMMI tájékoztatást közölt, hogy ellentétben a felröppent sajtóhírekkel, valóban csak a kuruzslók ellen szeretne fellépni a törvény módosításával, a Mental-For Csoport közleménye szerint a mai napig nincsen pontosan fogalmazó biztonságos jogi környezet
A nem-konvencionális gyógyító eljárások gyakorlói hasonló problémával küzdenek. Bár a 2/2004. (XI. 17.) EüM rendelet és a 11/1997. (V. 28.) NM rendelet tételesen felsorolja az elismert természetgyógyászati nem konvencionális tevékenységeket, azonban a hatályba lépés óta a frissítések nem követték le a nem konvencionális gyógymódokban történt változásokat.
Számos új módszer jelent meg és terjedt el széles körben, mely kapcsán nem világos, milyen végzettség ad a praktizáláshoz szükséges jogi hátteret. Látszólag a nem nevesített módszerekre nem vonatkozik a törvény, ez azonban nem igaz, mert az 1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről. 104. § (1) bekezdése szerint:
„A nem-konvencionális gyógyító és életminőség javító (a továbbiakban együtt: nem-konvencionális) eljárások célja az egészségi állapot kedvező befolyásolása, a betegségek megelőzése, valamint az egészséget veszélyeztető, illetve károsító tényezőkkel szembeni védekezés lehetővé tétele.”
Az egészségi állapot kedvező befolyásolása viszont bármely módszerre igaz. A Korm. rendelet 1. §-a meghatározza, hogy a nem-konvencionális gyógyító eljárások alkalmazása olyan egészségügyi tevékenység, amely a konvencionális gyógyítási módszereket kiegészíti, meghatározott esetekben helyettesíti.
„A nem-konvencionális gyógyító tevékenység főiskolai, egyetemi egészségügyi végzettségtől, illetve egészségügyi szakképesítéstől függően tanfolyam elvégzése és eredményes vizsga letétele után végezhető.”
Számos módszer nem besorolható a 11/1997. (V. 28.) NM rendelet ismertetett tevékenységeibe, sőt a nem konvencionális gyógyító eljárások szintén alkalmazhatnak olyan módszereket, melyek megtalálhatóak a pszichoterápia eszközkészletében is. Így, ha egy nem nevesített módszer gyakorlója szeretne megfelelni a törvényi elvárásoknak, erre nem lesz képes – írja a jikidenreiki.hu
Makarenkói szigort jelentene, ha a törvény egy tollvonással mindenkit kuruzslónak bélyegezne, aki nem klasszikus természetgyógyászati tevékenységet végez. Szintén nem egyértelmű, hogy például az alternatív mozgás- és masszázsterapeuta alkalmazott módszer felsorolásába miért csak néhány mozgás- és masszázstípus került bele és mi van a kívül eső technikákkal?
Hasonló a bioenergetikus továbbképzés, mely néhány módszert ide sorol, számos újabb módszert viszont nem említ, és a tételsorban nyomát sem találni az energiával való kézrátételes kezelésnek, melyet számos keleti és nyugati technika is alkalmaz.
Ennek tükrében jogosnak tűnhet az aggódás az érintettek részéről, és sokan bíznak abban, hogy a jövőben pontosítják a törvény megfogalmazását.
