Bulgária után Magyarországon a legalacsonyabb a minimálbér az Európai Unióban. Vásárlóerő-paritáson számolva kevésbé rossz a helyzet, úgy hátulról az ötödikek vagyunk Bulgária, Litvánia, Észtország és Szlovákia után – adta hírül a Qubit.hu. Hozzáfűzte: a magyar helyezés sokat romlott egy év alatt: akkor még a bolgár mellett a román és a lett minimálbérnél is magasabb volt a magyar.
Idén csupán 4 százalékkal emelkedik a magyar minimálbér, ezzel bruttó 167 400 forintra nő, a garantált bérminimum pedig 219 ezer forint. A minimálbér nettóját február 1-jétől 111 321 forintra, a nettó garantált bérminimumot (hétköznapi nevén szakmunkás minimálbért) pedig 145 635 forintra javították. A minimálbér nettó összege tehát 4300 forinttal, a garantált bérminimum 5600 forinttal lett magasabb, mint egy évvel korábban.
Mindeközben az élelmiszerárak elszabadultak, amit különösen a kis pénzből élők érzékelnek, mert ők azok, akiknél a kiadások zöme élelmiszerre megy. Üzemanyagot például kevésbé vásárolnak, ami a múlt évben lenyomta a fogyasztói árakat. Ha Magyarország szeretné utolérni legalább a V4 országokat a minimálbérek terén, akkor sokkal nagyobb emelésre lenne szükség. Négy évvel ezelőtt örvendetesen neki is rugaszkodtak a bérek. Az állam által járulékcsökkentéssel megtámogatott minimálbér-emelés tolta felfelé a fizetéseket, amit a munkaerőhiányra, elvándorlásra hivatkozva el is lehetett fogadtatni. Akkor 5,5 százalékos, 2018-ban 12 százalékos, utána 2019-ben és 2020-ban is 8 százalékos emelést tudtak kiharcolni a szakszervezetek. Csakhogy ez a bérfelzárkózás nemzetközi viszonylatban egyáltalán nem volt egyedülálló. Az egész régióban hasonló folyamat játszódott le, ezért nem is javította az ország helyezését. Sőt, a környező országok valutáinak erősödése inkább tovább rontott a helyzeten. 2017-től számolva a forint 18 százalékot romlott a cseh koronával szemben, az euróval szemben 16 százalékot, a zloty 9,2 százalékkal erősödött, a lej is hasonlóképpen, 8,8 százalékkal. Így kerültünk a sor végén a bolgár szintre.
Euróban számolva a volt szocialista országok közül a cseheknél a legjobb az átlagkereset, őket követik a lengyelek, majd a szlovákok, utánuk kullog Magyarország. Szlovéniában például a minimálbér havi összege megközelíti az 1000 eurót, Németországban pedig még a szakmunkástanulók(!) havi juttatása, ösztöndíja is száz euróval több, mint a magyar nettó minimálbér: hozzávetőlegesen 450 euró.
Mivel érvelnek a magyar kormányok, amelyek – legyenek bármilyen politikai színezetűek is – a rendszerváltás óta nem igazán szorgalmazzák elfogadható szintre emelni a minimálbéreket? Azzal, hogy ennyit bírnak el a munkáltatók, most meg különösen így van ez, hiszen járvány van, örüljön az ember, hogy még van munkája stb. Ha jelentősen megemelnék a béreket, nem jönne a külföldi tőke, megszűnnének a munkahelyek, mert az alacsony bérek vonzzák a beruházásokat, stb. Lehet, hogy kezdetben volt ebben valami, de mára már nagyon elavult felfogásnak tűnik. Ma már a perspektivikus, megbízható cégek elsősorban nem az olcsó, hanem inkább a képzett, minőségi munkaerőt keresik.
Szociológiai elemzések igazolják, hogy az így konzervált szegénység túlságosan negatív jövőképet okoz a lakosságban. A minimálbéren tartott leszakadó réteg már a tíz évvel ezelőtti felmérések szerint is úgy érezte, hogy ma nagyobb az életszínvonalbeli különbség az osztrákok és a magyarok között, mint 1990-ben volt. Ahelyett, hogy közelítenénk, éppen hogy távolodunk az európai átlagtól. És akkor még nem beszéltünk arról, hogy a minimálbér igazából az a fizetség kellene, hogy legyen, amit a legrosszabb körülmények között is megkap az alkalmazott, amikor valami miatt képtelen rendes fizetést adni a munkáltató. Tehát csak rendkívüli körülmények között kellene alkalmazni ezt a limitet, például most, a világjárvány idején.
Minden országnak van valamennyi szabadon felhasználható pénze, amivel befolyásolhat különböző társadalmi folyamatokat. Eldönthető, hogy a felső tízezret, a focit vagy a minimálbér radikális növelését támogatják. Ezért nem lehet kétségünk afelől, hogy a minimálbér alakulása a gazdaságpolitikáról és a mindenkori magyar kormányok hozzáállásáról szól. Más gazdaságfilozófiával, más prioritásokkal lehetnének sokkal jobb fizetések Magyarországon is.
A qubit.hu írása itt elolvasható.
