Egy gyorsan változó piacra kell gyors válaszokat adni
A magyar kormány egy olyan léptékű, mértékű elköteleződést tett a magyar felsőoktatás megújítására, amely a klebersbergi időszakhoz hasonlítható – mondta dr. Stumpf István, az egyetemi modellváltásért felelős kormánybiztos a Pannon Egyetem modellváltásáról szóló online sajtótájékoztatón.
Az Országgyűlés 2020. december 15-én elfogadta a Pannon Egyetemért Alapítványról és az alapítványnak, illetve az egyetemnek történő vagyonjuttatásról szóló előterjesztést. A jogszabály szerint 2021. szeptember 1-jétől a kormány által létrehozott közérdekű vagyonkezelő alapítvány gyakorolja a veszprémi székhelyű Pannon Egyetem alapítói és fenntartói jogait, biztosítja a működési feltételeket és az intézményfejlesztési célok megvalósítását, valamint végzi a vagyonkezelést.
Minden egyetem saját maga gondolta végig az új stratégiáját
A modellváltással kapcsolatban a Pannon Egyetem és a kuratóriumi tagok online sajtótájékoztatóján az egyetemi modellváltásért felelős kormánybiztoson kívül jelen volt dr. Navracsics Tibor, a Pannon Egyetemért Alapítvány kuratóriumának elnöke, Dr. Gelencsér András, az egyetem rektora és Csillag Zsolt, az egyetem kancellárja.
– Látható az, hogy az európai pénzeknek és az egész felsőoktatás megújításának célja, hogy az egyetem sokkal szorosabb kapcsolatot alakítson ki a környezetével, a várossal, a piaccal. Ugyanakkor az állami felelősség továbbra is megvan, hiszen az állam, részben a képzési támogatási rendszeren keresztül továbbra is igen komoly résztvevője lesz az egyetemek megújításának, fejlesztésének – folytatta a kormánybiztos. – Azáltal, hogy az államháztartási és más bürokratikus kötöttségektől megszabadulnak az egyetemek, belső irányításukban is sokkal nagyobb szabadsággal, kreativitással bírnak majd. Nagyon sok függ az itt lévő erőforrások mobilizálásától. Magyarország nem maradhat versenyképes, ha az egyetemeink, zászlóshajóként nem tudnak részt venni legalább a közép-kelet-európai elsőségért folytatott versenyben. Bízom benne, hogy március 30-án, amikor a kormány beterjeszti a Parlament elé a 11 újabb modellváltó egyetem törvényét (összesen 21 modellváltó egyetem lesz szeptembertől Magyarországon, és marad öt állami fenntartású – a szerk. megj.), akkor az a helyzet alakul ki, hogy össze lehet mérni: a modellváltással felkínált lehetőséggel mely egyetemek és milyen mértékben tudnak élni. Tapasztalataim alapján azt tudom mondani, hogy szinte minden modellváltáson átesett egyetem a saját arculatára alakította ki az egyetemi kormányzásának rendszerét, és saját maga gondolta végig az új stratégiáját.
A kormánybiztos az egyetemek rektoraitól kért javaslatot az alapítványi kuratóriumok tagjainak személyére, ugyanakkor az MTA elnökét is felkérte, hogy javasoljon akadémiai tagokat ezekbe a kuratóriumokba. Hangsúlyozta:
– Nagyon fontos, hogy a három szereplő: a kuratórium, amely a stratégiai nézetet képviseli és az üzleti szempontot jeleníti meg, a szenátus, amelyik az egyetemi autonómia letéteményese és az állam, amely hosszú távú elköteleződéssel és a finanszírozással továbbra is jelen van a felsőoktatásban, harmonikusan működjön együtt.
A résztvevők szerint az új struktúra lehetővé teszi a Pannon Egyetem számára, hogy saját versenyképességének erősítésére koncentráljon. Ennek elérése érdekében új kutatási és innovációs fókuszterületeket határozott meg: klímaváltozáshoz kapcsolódó kutatás-fejlesztések, a fenntartható regionális iparfejlesztést megalapozó kutatások, valamint a környezeti változások hatásainak vizsgálata és elemzése.
Kiemelt cél, hogy az egyetem új ipari és gazdasági együttműködéseket alakítson ki a térség gazdasági szereplőivel, ezzel is hozzájárulva annak az elképzelésnek a megvalósulásához, hogy az egyetemek a kutatás és fejlesztés mellett a gazdasági élet motorjai is legyenek.
Sikeres kormányközeli üzletasszony a kuratóriumban
– A mai nappal hivatalosan is megalakult a Pannon Egyetemért Alapítvány kuratóriuma – jelentette be dr. Navracsics Tibor. – A mi elképzelésünk szerint a Pannon Egyetem modellje a partnerségen és az egyensúlyon alapul.
A Pannon Egyetemért Alapítvány kuratóriumának elnöke dr. Navracsics Tibor, az Északnyugat-magyarországi Gazdaságfejlesztési Zóna komplex fejlesztéséért felelős kormánybiztos, tagjai: dr. Birkner Zoltán, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) elnöke, a Pannon Egyetem nagykanizsai kampuszának korábbi igazgatója, prof. dr. Gaál Zoltán rector emeritus (ő 1998 és 2007 között az egyetem rektora volt), Garancsi Mária üzletasszony, a VeszprémBer Zrt. résztulajdonosa (őt a veszprémi gazdasági élet meghatározó szereplőjeként mutatta be a kuratóriumi elnök, aki korábban részt vett a Pannon Egyetem gazdasági tanácsában is. Garancsi Mária nemcsak névrokona az Orbán Viktorral kiváló kapcsolatokat ápoló Garancsi Istvánnak, hanem a nővére, aki több cégben is tulajdonos. Ezek között van olyan, amelyik tíz év alatt 44, a veszprémi önkormányzat által kiírt pályázatot nyert el.) és Pápai Tamás, a Continental Automotive Hungary Kft. ügyvezető igazgatója. A kuratórium tagjai havi egymillió forintos tiszteletdíjat fognak kapni, amit a kuratórium elnöke nem vesz fel.
Minden kérdésünkre válaszoltak
Csillag Zsolt kancellár a sajtótájékoztató végén elsőként a Veszprém Kukac kérdéseire válaszolt. Első kérdésünk így hangzott: megtörtént-e a Pannon Egyetem átvilágítása, felmérték-e, milyen fejlesztések történtek az egyetemen az utóbbi években?
– A Pannon Egyetem 2019 őszén komplex szakmai és pénzügyi átvilágítást tartott azzal a céllal, hogy ebből egy közép-, illetve hosszú távú stratégiát tudjunk megalkotni a hatékony működésről és azokról az oktatási-kutatási szolgáltatásokról, amelyeket nyújtani szeretnénk. Tehát a válaszom: igen, folyamatosan figyelnünk kell az erősségeinket, a gyengeségeinket, hisz egy gyorsan változó piacra kell gyors válaszokat adnunk.
A következő kérdésünk: készült-e hatástanulmány arról, milyen előnyei származnak a Pannon Egyetemnek az alapítványi formában történő működésből?
– Természetesen a kancellári területen folyamatosan monitorozunk. Úgy készülünk az átállásra szeptember 1-jétől, hogy a foglalkoztatás, a beszerzések és a gazdálkodás területén mik azok az új lehetőségek, amelyeket eddig nem tudtunk kihasználni. Nyilván az a célunk, hogy maximálisan kihasználjuk az új, szabadabb működés lehetőségeit.
Kíváncsiak voltunk arra is, hogy tervezik-e oktatók elbocsájtását, szakok megszüntetését, a bérek csökkentését, illetve növelését az átállás során?
– A Pannon Egyetem most egy nagyon dinamikusan fejlődő pályán van. Ezt szeretnénk meglovagolni. A kutatási és az oktatási portfóliónkkal kapcsolatban is rengeteg újdonsággal szeretnénk előrukkolni. Az egyik ilyen újdonság, hogy a MOL-lal együttműködve körforgásos gazdaságra épülő tudományos és innovációs parkot hozunk létre Nagykanizsán, és sok újdonság várható a távoktatásban is. Ezek folyományaként a közeljövőben számos új pozíciót fogunk meghirdetni.
Mennyivel több pénzt és mennyivel kevesebb autonómiát jelent az egyetem számára az alapítványi forma? Erre a kérdésünkre dr. Navracsics Tibor válaszolt:
– Reményeim szerint több pénzt és több autonómiát fog jelenteni. Ugyanakkor több felelősséget is. Megítélésem szerint az autonómia kiteljesedik azáltal, hogy gazdálkodási tekintetben is a saját lábán kell állnia az egyetemnek. Most a Pannon Egyetem a maga ura lesz, vagyis az én értelmezésem szerint az intézmény autonómiája bővülni fog a jövőben.
Stumpf István szintén újságírói kérdésre azt felelte, hogy a Pannon Egyetem nem kap vagyonelemeket, de hónapok óta folynak az egyeztetések az egyszeri vagyonjuttatásról.
– Szeretném azt az illúziót elhárítani, hogy a struktúraváltás minden egyetemi problémát megold – folytatta a kormánybiztos. – Az uniós pénzből elég régóta elhúzódó beruházásokat, eszközbeszerzéseket kell elvégezni, de jut a versenyképesség növelésére is. A kormány szándéka, hogy az uniós helyreállítási alapból esősorban az egyetemeknek juttasson pénzt. Az egyetemek hosszú távú fenntartása is fontos feladat. A kormány vizsgálja, hogy van-e lehetőség egyetemi kötvénykibocsájtásra, illetve gondolkodik egyetemi tao bevezetésén.
