A foglalkoztatottak fele több mint 80 ezer forinttal kevesebbet keres a hivatalos átlagbérnél – derül ki a KSH adataiból. Januárban a bruttó átlagbér 411 ezer forint, a nettó átlagkereset pedig 273 300 forint volt, mindkettő 9,5 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban.
Két év után ismét közölt havi mediánbér-adatokat a Központi Statisztikai Hivatal (KSH), ami azért fontos, mert megmutatja a tömeges eltérést a hivatalos átlagbértől. A medián tehát az a kereset, amelynél a dolgozók tömegének fele nagyobb, fele pedig kisebb keresettel rendelkezik. A KSH februári közlésből kiderül, a bruttó mediánkereset tavaly 320 582 forint volt, ami hozzávetőleg 213 ezer forintos nettó mediánbért jelent a valóságban. Tehát tavaly a dolgozók fele az átlagbér kevesebb mint 80 százalékából élt egy hónapban. Mint ismeretes, a hivatalos nettó átlagkereset 273 300 forint volt, amit – mint látjuk – jócskán megdobnak a kiugróan magas fizetések.
Hiába emelkedtek tehát a bérek hazánkban az egy évvel korábbihoz képest 9,5 százalékkal, a foglalkoztatottak tömege továbbra is rosszul keres bárhogy is nézzük: akár a vásárlóerő, akár az uniós átlag viszonylatában. A nettó 200 ezer forint körüli összegből, amit valójában a többség keres havonta, éppen hogy meg lehet élni. Ha albérletet is fizetni kell, akkor már kevésbé.
Az Eurostat 2020-ra vonatkozó adataiból is látszik, hogy az Európai Unióban csak Bulgáriában és Romániában alacsonyabb az órabér, mint Magyarországon. Az óránkénti bérköltség az euróövezetben 32,3 euró, a teljes unióban pedig 28,5 euró. Az átlagot a keleti országok rontják le, köztük hazánk. Magyarországon 9,9 euró az órabérköltség, Romániában 8,1, Bulgáriában 6,5 euró. A sor elején Dánia áll 45,8 euróval.
Az sem mellékes, hogy ehhez képest a béreket terhelő adó aránya Magyarországon a legmagasabbak egyike az EU-ban.
Mindezzel összefüggésben nem csoda, hogy sokan külföldön vállalnak munkát, amit most akadályoz a pandémia. De hogy különben mennyire jellemző, mutatja a kis történet is, amit a Facebookon tett közzé egy anyuka. A harmadikos munkafüzetben arra a kérdésre, hogy mivel foglalkoznak falun, a kisdiák azt válaszolta: külföldön dolgoznak. Hát igen.
