Változó állapotban van a Balaton, és változnak a nádasai is. Erre figyelmeztettek az ELKH Balatoni Limnológiai Kutatóintézetnek Tihanyban, a kutatóintézet székhelyén az Őszintén a Balatonról sorozat keretében tartott tudományos ülésének előadói.
A balatoni nádasok szerepe, jelene és jövője állandó téma a hazai közbeszédben. Kell-e az összefüggő nádas? Milyen hatással van rá az állandó vízszint? Milyen szerepe van a balatoni ökoszisztémában? Mi lesz a Balatonnal, ha pusztul a nádas? Ezekre és sok más kérdésre kereste a választ A Balaton nádasai című tudományos előadóülés.
Az eseményen megszólaló kutatók, vízügyi, természetvédelmi és más szakértők az alábbi lényeges pontokban egyetértettek:
– A friss tudományos értékelések szerint a klímaváltozás és az egyre intenzívebb emberi használat az utóbbi időben megzavarta a tó ökoszisztémájának a stabilitását veszélyeztetve a tó vízminőségét és élővilágát, és ez a biológiai sokféleség balatoni raktárainak, a nádasoknak a sorsát is befolyásolja.
– Aggasztóak a tóparti nádasok területét és a nádasok minőségét komolyan veszélyeztető emberi beavatkozások.
– A Balaton legfőbb értékét a környezeti ártalmaktól óvott, jelenlegi természeti állapotát tartó tó üdülési célú használata jelenti. Ha a jövőben szeretnénk megőrizni a Balaton jó ökológiai állapotát, akkor annak éppolyan nagy szerepe lesz annak, hogy a tó élővilágának gazdagsága ne csökkenjen, mint a víz jó minőségének.
A biodiverzitás növeléséhez minden egyes nádszál hozzájárul
Schleicher Veronika, a Néprajzi Múzeum kutatója előadásában rámutatott, hogy a Balaton-térség hagyományos kultúrájában kitüntetett szerep jutott a nádasoknak. Sokoldalú felhasználása révén a telente learatott nád fontos bevételi forrása volt az őslakosságnak.
– A Balaton litorális zónájának, azon belül a nádasoknak kiemelkedő a faji sokszínűsége és magas a produkcióbiológiai jelentősége – Padisák Judit, a Pannon Egyetem kutatója. – A biodiverzitás növeléséhez minden egyes nádszál hozzájárul, ugyanis mikrobióták ezrei, komplett társulások kapcsolódnak az élő és elhalt növények föld feletti és föld alatti részeihez.
– A nádasok fontos, ha nem is kötelező eleme a közönséges nád. A Balatonban a faj jól látható, nagy kiterjedésű állományokat képez. A növény nem csak az érzékelhető föld feletti részből, hanem az ugyanannyira fontos föld alatti részből is áll – hangsúlyozta előadásában Tóth Viktor, a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet kutatója. – Míg a föld feletti rész elsődleges feladata a fotoszintézis, illetve a kommunikáció a föld feletti környezettel, addig a nád föld alatti részei az egyedek összekapcsolódásáért, az anyagok megosztásáért, raktározásáért és a föld alatti környezet érzékeléséért felelősek. És gyakran pont a föld alatti részek járulnak hozzá a faj sikerességéhez, vagy akadályozzák azt meg.
Pomogyi Piroska hidrobiológus arra felhívta a figyelmet: 1998-tól jogszabályban megfogalmazott cél, hogy a Balaton partközeli zónáiban a biológiai sokféleség megőrződjék és a tó vízminőségének védelmét is szolgáló nádgazdálkodás történjen. Ennek érdekében ötévente készül nádasminősítési térkép, ami a Balaton parti szabályozási tervekben is hatályosul. A balatoni nádasok károsítását 2000 óta törvény is tiltja, ezért folyamatosan vizsgálják az állapotukat, a direkt emberi beavatkozásokat is. A víz felőli oldalon a károsított nád könnyen erodálódik, pusztul. A természetes partszakaszokon az utóbbi évek magasabb vízállásainak hatására a part felé tudott terjedni a nádas is. Ezért is fontos, hogy ezeket a természetes partokat megőrizzük, jogszabályokkal is védjük.
Zlinszky András, a Szabadonbalaton kutatója kiemelte, hogy a Balaton átlagos vízszintje a szabályozás előtti történelmi időkben a mainál 1–2 méterrel lehetett magasabban, évtizedes léptékben egy méter ingadozással. A tóhoz csatlakozó völgyek, berkek, medencék vízszintje a legtöbb esetben jól elkülönült a tó szintjétől. Ezeknek a vizes élőhelyeknek a területe elsősorban a szándékos lecsapolás miatt csökkent, nem a tó szabályzása miatt. A korábbi berkek jelentős részében ma elsősorban halastavak, vízhatás alatt álló gyepek vannak, ami lehetővé tenné az ökológiai rehabilitációjukat, míg a mocsarakon keresztülhaladó autópálya megnehezíti a helyreállítást.
A balatoni nádasok világviszonylatban is értékesek
Nagy Lajos, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság munkatársa arra hívta fel a figyelmet, hogy a Balaton Ramsari terület, a Natura2000 élőhelyvédelmi irányelv és a madárvédelmi irányelv szerinti kijelölés is érinti az egész tavat. Több nádas terület a Balaton-felvidéki Nemzeti Park részeként országos jelentőségű védett vagy fokozottan védett természeti terület. Ezek a kijelölések rávilágítanak arra, hogy a balatoni nádasok mind élőhelytípusként, mind az itt élő fajok élőhelyeként világviszonylatban is értékesek. Ugyanakkor számos, környezeti és emberi hasznosításból eredő hatás éri a nádasokat. Természetvédelmi kezelőként azon dolgoznak, hogy a hasznosításuk szabályozásával fenntartható módon őrizzük meg a nádasok élőhelyi és faji sokszínűségét.
Kravinszkaja Gabriella, a tó kezeléséért felelős Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság vezető munkatársa előadásában rámutatott, hogy 2000 óta nyolc alkalommal lett a tó természetes készletváltozása negatív, vagyis a párolgás a tó felületéről meghaladta a csapadékok és a tóhoz történő hozzáfolyások összegét. Ez intő jel a tó sérülékenységét tekintve. A hozzáfolyások idősorában jelentős csökkenő trend mutatkozik, ezzel együtt csökken a leereszthető víz mennyisége is, ami a tó vízforgalmára is negatívan hat. A kulcsfontosságú, klimatikus paramétereket a szakemberek nem tudják befolyásolni, a vízpótlásra egyelőre nincs lehetőség, a vízszint-szabályozással az árvízi jelenségek és a nyári párolgási veszteségek hatásainak mérséklésére van mód. Az illegális víziállások felszámolására nagyon korlátozottak az erőforrásaik, és mindez jelentősen szűkíti a tóvédelem terén mozgásterüket.
Szeretnénk gátat szabni a nádasok további romlásának!
A balatoni ökoszisztéma gazdagsága, a tó hosszú távú ökológiai szolgáltatásainak, köztük az üdülési és turisztikai lehetőségeknek a fenntartása érdekében a szakemberek által javasolt intézkedések közül a tudományos előadóülést elnöklő Tóth Viktor, a BLKI tudományos főmunkatársa a tanácskozás végén a következőkre irányította a figyelmet:
– Szeretnénk felhívni a széles közönség figyelmét a balatoni nádas élőhelyi változatosságának a fontosságára. A Balaton part menti területeinek kimagasló produkcióbiológiai szerepe van, és a tó faji sokszínűségének a java része is ide köthető, így a természetes növényzet további fenntartása az egész ökoszisztémának előnyös. Kiemeljük az ép és a pusztuló nádasok ökológiai fontosságát, és szeretnénk gátat szabni a nádasok további romlásának! A Balaton sérülékenységét tovább fokozza a parti zónának az utóbbi évtizedben felgyorsult beépítése és a parti növényzet átalakítása, különösen a nádasok felszabdalása illegális bevágásokkal, bejárókkal. Az összesen 80 kilométer hosszúságú parti nádban átlagosan minden 45 méterre jut egy-egy ilyen komolyabb természetkárosító, az ott lévő élővilágot zavaró és átalakító önkényes, legtöbbször csak egy néhány embert kiszolgáló változtatás. Kormányzati intézkedéseket javaslunk a Balaton érdekében, a balatoni nádasok védelmére, amelyek megállítják a nád illegális pusztítását, felszámolják a jogszabályok megszegésével több év alatt létrejött rossz helyzetet, megszüntetik az állami tulajdonban lévő tómederbe illegálisan beépített bevágásokat, betöltéseket, és begyógyítják a nádasokon ejtett súlyos sérüléseket. A nádasok minőségének jót tenne a nagyobb vízszintingadozás és a nádaratás újjászervezése is. Mindezekhez jelentős jogi, hatósági lépések, pénzügyi és humán erőforrások szükségesek.
A vezető kép Horváth Botond fotója
