A közoktatás lezüllesztéséért mindannyian felelősek vagyunk. Mindazok, akik olyasmit hangoztattunk már diákként, aztán szülővé válva is, hogy az iskolában felesleges dolgokat tanítanak, amire nincs is szükség az életben.
Tettük/tesszük mindezt pedagógiai és pszichológiai tudás, képzettség, tapasztalat nélkül. Valahol mélyen talán olyasmit gondolunk hiún, hogy mi ezt jobban csinálnánk, mi tudnánk igazán hasznos tudást adni a gyerekeinknek, hiszen amit nem tanultunk meg vagy már elfelejtettünk, arra vélhetően semmi szükségünk nem is lett volna az életben. Ám ez az elavult gondolkodás konzerválja a jelenlegi társadalmi viszonyokat, elveszi a gyerekeink elől az igazi lehetőséget, hogy széles látókörű, szabadabban gondolkodó egyéniségekké válhassanak.
Valami ilyesmire építve hagyhatja a kormányzat elsorvadni a közoktatást. Most, a közoktatás ügyének a Belügyminisztérium hatáskörébe helyezése után sejthetjük meg az igazi értelmét a mindennapi testnevelésnek, valamint a hittan/erkölcstan óráknak. Lassan ideológiai alapokon zajlik a köznevelés, ami nemsokára akár át is mehet sorkatonaságszerű kiképzésbe. Főleg ha a tanárhiányt majd belügyminisztériumi (rendőri, katonai) kiképzőtisztekkel akarják pótolni. A minőségi oktatást pedig átmentik magánszektorba, mint ahogy az egészségügyben ez a folyamat nagyrészt már le is zajlott. Akik ezt nem tudják megfizetni, ők valami alapellátást, -oktatást kapnak csak, ami a túléléshez talán épp elegendő lesz.
Ezeknek a folyamatoknak a megállításáért tüntetnek a tanárok és az őket támogató diákok már régóta. Tavasz óta egyre intenzívebben, bár – a kormánynak a választások utáni újraalakulását és terveit kivárva – egy időre felfüggesztették ezeket a demonstrációkat.
Szeptember 2-án, pénteken viszont újra tízezres tömeg vonult a főváros utcáin, amiről vélhetően a közmédiában nem sok szó esik. Ha mégis, akkor olyan kommentárral, hogy az ellenzék által megtévesztett fiatalok lettek kivezérelve a rebellis fővárosi iskolákból és néhány vidéki ellenzéki városból.
A gyülekezésen én is ott voltam. A tömeget elnézve olyasmi járt a fejemben, hogy zömében olyan emberek, illetve olyan családokból származó diákok tüntetnek, akik akár meg is tudnák fizetni a magániskolák költségeit. Tehát elsősorban nem is magukért, hanem igazából, hosszabb távon a rosszabb anyagi helyzetbe született/születő diákok felemelkedési lehetőségeiért állnak/álltunk ki. Ám a sor(o)s fintora (vagy hát a hatékony kormányzati propaganda eredménye), hogy főleg azok az emberek fújnak ezekre a megmozdulásokra, akiknek a gyerekeit leginkább érinteni, sújtani fogja, ha a közoktatásból a minőség nagyrészt átkerül a magániskolákba.
Valicsek Zsolt
A kép a pénteki diáktüntetésen készült. Fotó: Varga Jennifer/24.hu
