Olyan országban élünk, ahol a XXI. század első harmadában egy vándorló farkas sorsa jobban és többeket érdekel a kétéves Sanyika halálánál, családjának sorsánál. A farkas kapcsán újságírói jegyzetek sokasága, internetes bejegyzések százai születtek, Sanyika haláláról két tucat találgatós iromány, szóvivői nyilatkozat.
A sors fintora, hogy a vadász, aki lelőhette a vándorló farkast, ugyanúgy Nyíregyházán él, mint a különlegesen fájdalmas gyermekhalál szereplői. Előbbinek kapcsán együttérző, szabadságszerető ország képe rajzolódik ki, ahol még a miniszterelnök titkára is hallatja hangját, országos petíciógyűjtés indul, hogy a kiszabható legnagyobb büntetést kapja a tettes.
A gyermektragédia kapcsán legfeljebb a kérdések záporoznak.
Hivatalos verzió
Annyi tudható, hogy meghalt egy kétéves kisfiú, akit januárban kiemeltek a családjából húgával együtt. Szilágyi László ügyészségi szóvivő szerint a gyanúsított, a 34 éves nevelőanya tettéről nem tett vallomást. Elmondta, hogy a segítségnyújtás halált okozó elmulasztásának bűntette ügyében az asszony szabadlábon védekezhet, mert nem merült fel olyan körülmény, ami indokolná az őrizetbe vételét vagy a letartóztatását. Férjét, a nevelőapát meg sem gyanúsították. Tanúként hallgatták meg. Feltehetően tőle tudják a nyomozás vezetői, hogy felesége április 15-étől két napig nem volt otthon. Állítólag rokonaival együtt keresték, sőt telefonon hívogatták a kétgyermekes nőt, aki a második hajnalon jelentkezett. Nevelt gyerekeik vele voltak: kocsijuk hátsó ülésén az egyéves kislány, a csomagtartóban halott bátyja, Sanyika. Reggel hatkor együtt tettek bejelentést a nyíregyházi rendőrségen.
A szóvivő szakszerűen fogalmazott: a légcső idegen test általi – élelmiszer, vagyis félrenyelés – elzáródása lehetett Sanyika halálának közvetlen oka. A gyanúsított nem hívott orvosi segítséget és kórházba sem vitte a gyermeket, ehelyett még aznap éjjel levitte a holttestet a ház előtt parkoló autójukhoz, a jármű csomagtartójába tette, kishúgát a gyermekülésbe. Ezután búcsúlevelet hátrahagyva elindult otthonról, majd két napig Nyíregyházán és környékén autózott – ismertette a szóvivő.
A vér szerinti anya
A gyerekek vér szerinti anyja még kiskorú, egyházi anyaotthonban él legkisebb gyerekével. Ilk település volt a lakóhelyük, a családból onnan emelték ki két gyerekét januárban, és helyezték a nevelőszülőkhöz.
Sem a 17 éves anya, sem 2 éves kisfia tragédiája nem érte el a magyar társadalom szolidaritási küszöbét. Nincsenek nyilvános felháborodások, petíciók, senki sem kéri számon egy kisgyerek halálát és egy kiskorú anya életének tönkretételét.
Miért nem segített a helyi önkormányzat, a gyámügy, az iskola, amikor először lett terhes a kiskorú gyereklány?
Miért nem védték meg akár a saját családjától is? Három gyermeket kellett világra hoznia, hogy észrevegyék, nem maga rendelkezik saját magával? Hogy kihasználják, kizsákmányolják?
A dráma furcsa képe
A dráma furcsa képet mutat a nevelőszülőkről: hihető, hogy egy tapasztalt, 7 és 13 éves gyerek anyja nem veszi észre a kicsi fuldoklását? Hogy lefekteti a holttestet? Hogy sokk hatására az éjszaka közepén elmegy otthonról, és viszi magával a gondjaira bízott kicsiket? Hogy a nevelőapa nem észleli, mi történt? Hogy két napig nem találja a feleségét? Hogy a biztonsági ülésben lévő kislány bömböl, mert éhes, mert fáradt, mert bepisilt? Hogy ezt két nap, két éjszaka elviselte az assszony?
A rendőrségen a nyomozók simán elfogadják, hogy a nő nem tesz vallomást. Nem hívnak akár kirendelt ügyvédet a meghallgatásra? Mitől egyértelmű, hogy a férj tanú és nem tettestárs?
Hol vannak az eurómilliók, amiket az unió a legszegényebb települések felzárkóztatására tíz éven át fizetett?
Tudom, mennyivel könnyebb egy farkas fölött búsongani, és milyen nehéz szembenézni saját felelősségünkkel, amiért hagytuk, hogy embertársaink így éljenek. Étel, biztonságos otthon, szeretet, remény nélkül.
A szívem szakad Sanyikáért, a húgáért, legkisebb testvérükért és azért is, aki még gyermeklány anyja méhében van. És persze érte, aki nem volt képes megmenteni magát, aki mire nagykorú lesz, sokszoros anyaként indul az életnek. Száz éve már olvastuk ezt. Még mindig vagy megint itt tartunk?
Képünk illusztráció. Forrás: pixabay
