Magyarországon akár öt év börtönbüntetéssel sújtható, aki segítséget nyújt az eutanázia végrehajtásában. A törvény megváltoztatásáért Karsai Dániel emberjogi ügyvéd a strasbourgi bírósághoz fordult, ahol személyesen ismertette álláspontját. Itthon szokatlan vita alakult ki életről-halálról. 

Az év emberének választották a HVG és a Magyar Hang olvasói, az RTL Klub nézői dr. Karsai Dániel 46 éves halálos beteg alkotmányjogászt. 2022 augusztusában ALS-t diagnosztizáltak nála, azt a gyógyíthatatlan motoneuron-betegséget, amelyben a neves fizikus, Stephen Hawking is szenvedett. Az izmokat mozgató idegsejtek elsorvadnak, teljes lebénuláshoz vezetnek, a légzési funkciók megszűnnek, a beteg megfullad, viszont tudata mindvégig tiszta marad. Az utolsó szakasz vegetatív létezés.

Karsai Dániel a saját döntése alapján kívánja lezárni az életét, de nem megkerülve a jogszabályokat, titokban, esetleg másokat is bevonva döntéshozatalának végrehajtásába. Szeretné megkapni a lehetőséget, hogy minden magyar és a világon mindenki méltósággal fejezhesse be életét. Magyarországon nemcsak erre nincs lehetőség, mi több, jelenleg külföldön is büntetőjogi eszközökkel üldözhetik a méltóságteljes eltávozásban segítséget nyújtókat, a családtagokat, barátokat, orvosokat. Dr. Karsai Dániel alapvető emberi jogaiért küzd, különösen az emberi méltóságból fakadó önrendelkezési jogért. Minthogy Magyarországon ezen jogsérelem orvoslására jogi út nem áll rendelkezésre, ezért a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult, ahol november végén meghallgatták.

Dr. Karsai alkotmányjogász, emberjogi védő ügyei: Karsai Dániel nem volt ugyan közszereplő, a sajtóból, a televíziókból, a közösségi oldalról itthon is sokan tudtak munkájáról. Már egy évtizede is az elesettek ügyéért állt ki. 11 évvel ezelőtt a megváltozott munkaképességűek járandóságaiért szállt síkra, kilenc éve pedig a kisegyházak ügyében nyert pert Strasbourgba a magyar állam ellen. Ugyancsak kilenc éve érte el, hogy az Emberjogi Bíróság kimondta: a magyarországi tényleges elítélteknek meg kell adni 25 év után a felülvizsgálati az esélyt. Csaknem egy évtizede elérte, hogy gyorsítottan zajlanak az eljárások tiltott határátlépések miatt. Nyolc éve Lázár János miniszter különleges külföldi utazásairól tényfeltáró riportot író újságírót védte eredménnyel, hét éve Gyöngyösi Márton szélsőjobbos tüntetései kapcsán győzött. Nagy felháborodást váltott ki, négy évvel ezelőtt, amikor közreműködésével kártérítést kapott az olaszliszkai lincselő, fogvatartási körülményei miatt.

Szokatlan vita

Magát az alkotmányjogászt lepte meg a legjobban, hogy a közösségi oldalon megjelent videója után Magyarországon szokatlan, tiszteletteljes vita alakult ki. Az elmúlt hetekben a megosztott, gyakran gyűlölködő társadalomban olyan párbeszéd indult el, amelyben többnyire észérvek és emberi szempontok ütköznek egymással, és amelyben hosszú idő után újra értelmes vitákat lehet folytatni. Két ellentétes álláspont képviselőjét idézzük, Beer Miklós nyugalmazott katolikus püspököt és Csányi Vilmos etológust.

„Nincs minden helyzetre érvényes recept”

Beer katolikus püspök szerint „számos esetben érzi úgy az ember, hogy nem akar tovább élni egy betegséggel, vagy traumával, de ha később így is megtalálja az élet értelmét, visszagondolva örül, hogy nem tette meg a végzetes lépést. Életünk legfontosabb kérdéseiben gyakran szembesülünk azzal a ténnyel, hogy nincs minden esetre, minden helyzetre érvényes receptje a helyes cselekvésnek. Ilyen pillanat a halál és az eutanázia is. Sem egyházi, sem emberi törvényektől nem várhatjuk el, hogy az aktív eutanáziát engedélyezze, azaz lehetőséget adjon egy embernek, hogy elvegye egy másik életét.”

„Az élet nem kötelesség”

Csányi Vilmos akadémikus támogatja az életvégi döntés egyéni szabadságát. „Nem hiszem, hogy az emberek önrendelkezését az állam javára kellene korlátozni. Aki szerint senki se dönthet úgy, hogy nem él tovább, avval érvel, hogy az emberi élet egy magasabb hatalom: Isten vagy az állam tulajdona. […] A felvilágosodás óta gondoljuk, hogy minden embernek joga van az önrendelkezéshez; és ebbe az életvégi döntés szabadsága is beletartozik. Ma a nyugati társadalmak szétválasztják az államhatalmat minden egyháztól, így egyetlen vallási szabály sem lehet minden állampolgárra kötelező érvényű… Szerintem az emberi életnek nincs meghatározott célja, és az élet nem kötelesség. Azért ragaszkodunk az élethez, mert élni általában a nehézségek ellenére is jó dolog. Csakhogy ez sajnos nem minden ember életére igaz. Így abszolút támogatom az életvégi döntés egyéni szabadságát. Ha az egyén szuverenitását elfogadjuk, az államnak biztosítania kell, hogy a polgárai a szükségtelen fájdalomtól mentesen, a megrokkanva életben maradás veszélye nélkül fejezhessék be életüket. Nem helyeslem, hogy orvosi bizottságok »szakvéleményétől« függjön.” 

A legnagyobb meglepetést szintén egy püspök, az evangélikus egyház lelkésze, Fabinyi Tamás levele jelentette. Ezt írta Karsai Dánielnek: „Az eutanáziával kapcsolatos nagyon összetett kérdésben személyesen sok a bizonytalanság bennem, de az Ön tevékenységének megismerése segít abban, hogy korábbi véleményemen változtassak. Ezt szeretném Önnek megköszönni.” 

Van egy másik levél is, amelyet névtelenül kapott Karsai a parlament fideszes tagjaitól. Ők bocsánatot kértek amiatt, hogy az ország házában a Momentum meghívására megjelent alkotmányjogásznak és társainak egyetlen ember, Kósa Lajos köszönt, a többiek leszegett fejjel elsiettek mellette…

Népszavazás

Karsai Dániel kedvenc idézete: „Csak a gyáva és lusta ember választja a halált a szenvedés miatt, de csak egy őrült él a szenvedés kedvéért.” (Seneca)

Az emberjogi ügyvéd élete legnagyobb ügyének tartja az életvégi önrendelkezést. Munkatársaival azon dolgozik, hogy erről júniusban népszavazást írjanak ki.

Olvasóinkat arra kérjük, szavazzanak most a Veszprém Kukacon:

Joga van-e az embernek dönteni az élete végéről?

A Föld 195 országa közül eddig tizenháromban engedélyezték az aktív eutanáziát (Belgium, Hollandia, Luxemburg, Portugália, Spanyolország!!!, Kolumbia, Új-Zéland. Részlegesen, a méreganyag megvételét, odavitelét: Ausztria, Finnország, Németország, Svájc, Kanada, az USA hat állama).

A WHO úgy nyilatkozott, hogy a palliatív (a beteg hatékony és teljes körű ellátása akkor, amikor a betegség nem reagál a gyógyító célú kezelésekre, és amikor a fájdalom és egyéb tünetek enyhítése pszichológiai, szociális és spirituális problémák megoldása) kezelések mai fejlettsége mellett okafogyottá vált az eutanázia engedélyezése.

Vezető kép: Ringier/Oláh Csaba