Öt év után ismét jönnek az önkormányzati választások, és ilyenkor nincs hiány hangzatos politikai ígéretekből sem, amelyek közül az egyik leggyakoribb a „nyíltan és átláthatóan fogjuk irányítani az önkormányzatot”. De vajon mennyire elérhetőek a vidéki önkormányzatok legfontosabb dokumentumai (jegyzőkönyvek, költségvetések, városi cégek szerződései, vagyonnyilatkozatok, közbeszerzési adatok) a helyi honlapokon kereshető és nem mellékesen, feldolgozható formában? Mennyire könnyen vagy inkább küzdelmesen jutnak hozzá az információkhoz a választópolgárok, a civilek vagy akár a független médiafelületek, és bevonják-e őket a városokat érintő fejlesztések előkészületeibe? Netán csak a kész terveket ismertetik velünk? Írásunkban szemügyre vesszük, mennyire partner egymással önkormányzat, képviselő és választó. A témakörben hat vidéki független szerkesztőség készített körképet. A közös munkában a Borsod24, a Debreciner, a Kecsup, a Nyugat, a Veszprémkukac és a Szegeder munkatársai vettek részt, az alábbiakban mindegyik cikk rövid összefoglalója olvasható.

SZEGEDER – Átlátható Szegeden a városháza működése, mégsem sokakat érdekel

„Szabad, európai, szolidáris Szeged” – már Botka László védjegyévé vált ez a szlogen. A polgármester ezzel arra utal, hogy Szeged szinte az egyetlen olyan vidéki nagyváros az országban, ahol tartósan nem kormánypárti vezető regnál, így itt a fideszes városokénál „európaibb” elvek mentén zajlik a helyi politika. A Szegeder annak járt utána, vajon tényleg érvényesül ez az „európaiság” és szabadság a közgyűlés és a testületi ülések esetén is.

Szegeden évente általában 6 rendes közgyűlés van, melyek nyilvánosak, így elvileg bárki jelen lehet. Az újságírók lent, az erre kijelölt páholyban, a magánszemélyek a karzaton foglalhatnak helyet. Nemigen szokott számottevő polgári érdeklődés mutatkozni a közgyűléseken, hiszen minden alkalommal élőben közvetítik azokat, a felvételek visszanézhetőek otthon ülve is.

Egyes városi bizottságoknak kormánypárti elnöke van, ebből a szempontból nincs politikai egyeduralom a városházán, de az tény, hogy az ellenzéki összefogásnak abszolút többsége van a közgyűlésben. Elméletileg a bizottsági ülésekre is benézhet akárki, a legemlékezetesebb ilyen esetre a tavalyi óvodabezárások apropója adott alkalmat, akkor az elégedetlen szülők több ülésre is bementek, és el is mondták ellenérveiket azzal kapcsolatban, hogy az önkormányzat 45 óvodájából négynek a bezárását tervezte.

Nyugat.hu: Tényleg mindent kiraknak az asztalra a szombathelyi önkormányzatnál?

Mindent kiteszünk az asztalra – ígérte Nemény András, Szombathely frissen megválasztott ellenzéki polgármestere 2019-ben. Ezzel arra utalt, hogy vezetésével az önkormányzat teljesen átlátható módon működik majd.

Most, négy és fél évvel a választások előtt érdemes mérleget vonni az önkormányzat és a sajtó kapcsolatáról – írja a Nyugat.hu. A lap megjegyzi, az biztos, hogy jobban mennek a sajtó ügyei, mint az előző ciklusban. A közgyűlési anyagok publikusak, az ülést élőben közvetítik, utána a frakciók sajtótájékoztatót tartanak, ahol válaszolnak a kérdésekre is.

A polgármesteri hivatal válaszol a kérdésekre is, de vannak súrlódások, mert sokszor késve érkeznek a válaszok. Komolyabb a helyzet az önkormányzati cégeknél, van, ahol készségesek, és van, ahol többszöri megkeresésre sem reagálnak. A K-Monitor oknyomozó portál felmérésén a Szombathelyi Vagyonhasznosító és Városgazdálkodási Nonprofit Zrt. átláthatóságból elégtelen osztályzatot kapott.

A kormányhivatal nem tartozik az önkormányzat alá, de a Nyugat.hu felhívja a figyelmet, hogy az építési szabályozástól kezdve a munkaügyig, a környezetvédelemtől az egészségügyig, szinte minden hatósági feladat hozzájuk tartozik. A kormányhivatal viszont nem válaszol, sőt nem is reagál a nem kormánypárti sajtó kérdéseire.

PÉCSMA: Pécsen kevesebb idő jut a képviselőknek, de a jobboldal másban ragaszkodna a szűkebb keretekhez

Annak megítélése, hogy egy város közgyűlési ülései milyen színvonalúak, nem volt témája a Szabad Pécs cikkének. Annál inkább volt az, hogy mennyire lehetnek elégedettek a pécsiek a közgyűlések nyilvánosságával.

Azzal Pécsen nincs gond, hogy az ülések nézhetők- és visszanézhetők-e (igen, több csatornán is), s ezzel sincs, hogy az előterjesztések és határozatok elérhetőek-e (igen, a városháza oldalán), így két markáns ügyre koncentráltak, két időbeli végpontra.

Az első  a 2019-es önkormányzati választás után felállt új közgyűlés megalakulásakor volt, a közgyűlés szervezeti és működési szabályzatának módosításakor. Péterffy Attila polgármester javasolta – és azt az akkori közgyűlési kétharmados, ellenzéki többség el is fogadta –, hogy csökkentsék le a képviselői időkeretet, 12 percről 5 percre.

Az ellenzék, azaz Pécsen a kormánypárti és a kormánypártiakkal együttműködő képviselők ezzel kapcsolatban aggodalmuknak és kételyeiknek adtak hangot. Más kérdés, hogy ez feltűnt-e a közgyűléseket legalább időnként követő pécsieknek – erre választ a cikkben találnak.

A Szabad Pécs szerint a másik végpont az volt, hogy a legutóbbi pécsi közgyűlési ülés utáni bejelentés, amelyről részletesen EBBEN a cikkben számolt be a pécsi lap. Az egyik helyi jobboldali képviselő ugyanis bejelentést tett a kormányhivatalnál a februári közgyűlésen történtek miatt. Azt sérelmezte, hogy a városi többséghez tartozó képviselők nem pécsi ügyben tettek fel kérdéseket a jobboldaliakhoz, hanem a kegyelmi botrányról, amivel szerinte Pécs polgármestere megsértette a közgyűlési szmsz-t.

VESZPRÉM KUKAC: Veszprém, a fideszes város

Mint tudjuk, háborús vészhelyzet van. A veszprémi önkormányzat – élve a rendkívüli jogrend adta lehetőségekkel – zavartalanul működik. Porga Gyula polgármestert rendíthetetlen nyugalmából semmi ki nem zökkenti. Szinte teljesen mindegy, miről kell döntenie a közgyűlésnek, a kormánypárti oldalon szigorú frakciófegyelem uralkodik. Ülnek olyan fideszes képviselők a veszprémi képviselő-testületben, akik évek óta meg sem nyikkantak. Minek is.

Az ellenzéki képviselők heten vannak, mint a gonoszok. Napirend előtti kérdésekkel és interpellációkkal rendszeresen zaklatják a város első emberét. Igyekeznek kizökkenteni a béketűrésből, nem sok sikerrel. Ha netán akad néhány „ügy”, ami vitát igényelhet(ne), és nagyon rázósnak tűnik a gombnyomásos játék, akkor az esetleges kétségek kizárása érdekében közli a testülettel, hogy ő igennel vagy nemmel fog szavazni. A polgármestert az sem rendítette meg különösképpen, amikor átverték a tanácsadói s ennek következtében a városi közlekedési cég 1,7 milliárdos veszteséget produkált. 

Egyesek szerint Veszprém a legélhetőbb városaink egyike. Mégis a tíz év előttihez képest 10 százalékkal, 58 ezerről 53 ezerre csökkent a lakosság lélekszáma. Nagy tételben fogadnék, hogy a fideszes uralom marad. A sokat emlegetett, százmilliárdokkal megtámasztott Európa Kulturális Fővárosa projekt a lakosság körében is elsöprő sikert aratott. Az EKF a nyerő! Puccos zárórendezvényén Porga Gyula magabiztosan kinyilatkozta, hogy hét év múlva is itt lesz.

Miközben vészes a csend a kórházi ügyek, az oktatás, az óvodahiány, a bérlakáshiány, a gigabaruházások kátyús mellékutcái körül. Erről olvashatnak a Veszprém Kukac oldalán.

KecsUP: Átlátható a kecskeméti önkormányzat? Működik partnerség az önkormányzat, a képviselő és a választó között? 

Hogy lokálisan az önkormányzat mennyire átlátható ez gyakran politikai viták tárgyát képezi, az ellenzék általában kevesli, a kormányzó erő minimum elegendőnek értékeli a transzparenciát.

A kecskeméti közgyűlések nyomon követhetők televízión és online is, de a szavazások eredményeiről feldolgozható formában, képviselőkre lebontott kimutatás nem készül. Mindenki számára elérhetők a rendeletek egységes szerkezetben, és frissül az ötmillió forintot meghaladó hazai vagy európai uniós forrásból nyújtott támogatások listája is. A kereshetőség és a feldolgozhatóság azonban csak korlátozott formában érvényesül. Nem elég, hogy alig 4 munkanappal korábban töltik csak fel a közgyűlési előterjesztéseket a honlapra – még a dokumentumokban keresni sem lehet.

Az önkormányzati törvény évi hat alkalomban minimalizálta a kötelezően megtartandó testületi ülések számát, ezt pedig a kormánypárti többségű kecskeméti közgyűlés készséggel át is ültette helyi működési szabályba. 2023-ban összesen hat rendes ülést tartottak – pont ennyi az előírt minimum.

Hasonlóan eltérő a kép a városi cégekkel kapcsolatban is, itt akkor beszélhetnénk átláthatóságról, ha elérhetők lennének nyilvánosan a cég által kötött szerződések, azok minden elválaszthatatlan mellékletével.

Nem szerepel ugyan az átláthatósági minimum között az önkormányzat és a képviselő újságírói megkeresésre vonatkozó válaszadási hajlandósága, de ez is fontos szempont, ha demokratikus közéletről beszélünk. A torz hazai és helyi nyilvánosságban a szabadon író újságoknak, amelyek nem tagjai a fideszes médiaholding KESMA-nak, úgy kell működniük évek óta, hogy a kérdéseikre alig, vagy egyáltalán nem kapnak választ. Ezt Kecskeméten a KecsUP szerkesztősége is rendszeresen tapasztalja.

Bármely hazai önkormányzat átláthatóságát és demokratikus működését számos szempontrendszer szerint lehet tehát osztályozni, és erről érdekes skálák is felállíthatók, de valójában az számít igazán, hogy az önkormányzatot irányítók és a helyi polgárok között milyen mélységű a párbeszéd, mekkora teret adnak a polgároknak az informálódásra (akár egyes sajtótermékek kiszorításával) és a kormánypárti és ellenzéki döntéshozók érdemben, vagy csak éppen a látszatot fenntartva érdeklődnek a választók véleménye iránt. Ha egyáltalán érdeklődnek olvasható a Kecsup-on.

DEBRECINER: A fejünk felett – Debrecennél szinte minden hajdú-bihari város jóval alaposabban tájékoztatja a polgárait

A településeket irányító képviselő-testületek munkáját a lehető legátláthatóbbá teszi az az önkormányzati vezetés, amelyik tiszteli a polgárokat. Ellenben amelyik irányítás sumákol, késlekedik, nem engedi a történések és a dokumentumok teljes megismerését, az semmibe sem nézi az ott élőket. Röviden így lehet összegezni a tapasztalatokból levonható következtetéseket.

Debrecen fideszes városvezetése fennen hirdeti, mennyire gazdag a településük, mekkora sebességgel fejlődik, befolyási hatóköre már túlnyúlt az országhatáron is. Ők már Debrecen nevét nagy betűkkel felírták Európa térképére, sőt valójában az országunk igazi fővárosa nem is Budapest, hanem Debrecen – ehhez képest a debreceni polgárok nem kísérhetik figyelemmel élőben a havi egyszeri közgyűlésük munkáját az önkormányzati televízió csatornáján és/vagy az interneten, sőt felvételről sem tekinthetik meg vágatlanul az üléseket, csak a városi tévé megbízható munkatársainak szerkesztése után láthatnak részleteket.

De gyakorta gondok vannak más városokban is az ülésekre készített előterjesztések minél hamarabbi nyilvánosságra hozatalával, majd a kereshető dokumentumnak digitalizált jegyzőkönyvek megjelentetésével az interneten, amelyekből esetleg az is kiderülhetne, hogy melyik kérdésben hogyan szavazott egy-egy képviselő, városvezető. Mert ez is fontos része lehetne a választópolgárok minél pontosabb tájékoztatásának. A magyarországi demokratikus rendszerváltás után 34 évvel! További részletek a Debreciner cikkében olvashatók.

Vezető kép: KecsUp