Az Osztálytalálkozó és A bezzeggyerek után megjelent Rényi Ádám harmadik novelláskötete, az Erika néni.

Rényi Ádám világának minden részlete és szereplője olyan ismerős lehet az olvasónak, hogy már-már gyanakodni kezd: az író belelát az életébe, sőt, akár legféltettebb titkaiba. A csomagküldő szolgálat meglepetései, a magasföldszinten lakó Hédi néni és Endre bácsi, az online társkeresőn megtalált Tökéletes Ő, a céges karácsonyi ajándékozás, a szülői értekezlet vagy a csupa-jóindulat barátnői pletykák valószínűleg egyikünk életéből sem hiányozhatnak. Igen ám, csakhogy Rényi Ádám gondoskodik róla, hogy az ismerős helyzetek és események jól bejáratott gépezetébe mindig bekerüljön egy homokszem, netán egy méretes kavics. Onnantól kezdve pedig feje tetejére áll a világ. És ha még csak a feje tetejére állna…

Aki olvasta Rényi Ádám első két kötetét, vagy látta az ezek alapján készült nagy sikerű színházi előadást (A hosszú élet titka), azt nem kell meggyőzni róla, miért érdemes kézbe venni az Erika néni című újabb gyűjteményt. Aki pedig csak most ismerkedik a szerző fanyar, kacagtató, groteszk, talányos világával, annak nem ígérhet mást az író, mint nevetést és könnyeket. Itt-ott még egy kis vér is akad majd…

Interjú a szerzővel

– Mások ezek a novellák, mint az első két kötetben olvashatók? Mélyebbről jönnek? Többet forgatta magában őket?

– Az Erika néniben olvasható írások annyiban mások, amennyire én is más vagyok, mint amikor elkezdtem novellákat írni 2010-ben. Talán kicsit könyörtelenebb ez a kötet. Továbbra is lehet rajta nevetni vagy mosolyogni, de azt hiszem, a korábbiaknál is fanyarabbra, néhol gyilkosabbra sikerült. Természetesen a drámát és az érzelmeket sem nélkülözi a kötet, hiszen továbbra is az izgat, hogy a néhány oldalas terjedelmet hogyan tudom a legkülönbözőbb műfajokkal, hangulatokkal megtölteni.

– Könyvklub, gyűlölt tanár, online ismerkedés, rendelés a Temuról, pénzszűkében abszurd, kreatív pénzszerzési módot kiötlő pár. Látszólag teljesen hétköznapi témákat dolgoz fel, melyek körülöttünk, bennünk élnek. Mégis sokszor teljesen bizarr és meglepő a végkifejlet, hiszen mások által soha nem használt optikán keresztül mutatja meg a világot. Honnan merít ihletet?

– A hétköznapi témákhoz a hétköznapokban keresem az inspirációt is. Legtöbbször banális dolgokat gondolok tovább. Továbbra is szeretek játszani a szélsőségesen hétköznapi és a szélsőségesen bizarr dolgok elegyítésével. Szórakoztató tud lenni, ha valami egészen abszurd a szereplők számára teljesen normális vagy könnyen magyarázható. Miközben olvasáskor gyakran kieshet az ember szeme, a hőseim azt mondanák, hogy nincs itt semmi látnivaló.

– Humoreszk, kabaréjelenet, rémtörténet, lírai novella. Fürdőzik a különféle rövid műfajokban. Mégis messziről felismerhető, semmivel össze nem keverhető a stílusa, filmes analógiával élve: mint Wes Andersonnak vagy a Coen-testvéreknek. Melyik novellastílus áll önhöz a legközelebb?

– Én éppen ezt a sokféleséget szeretem. Nem mondhatom, hogy közelebb állna hozzám egyik vagy másik. Az én stílusom, ha van ilyen, akkor az maga az eklektika. A műfaji sokféleség mellett a hatás sokfélesége foglalkoztat. Az új hatásokat kerestem ebben a kötetben. Új módját annak, hogy az olvasóm olvasás közben jól, rosszul, de mindenesetre furán érezze magát. Én vagyok a szakács, aki a jól ismert receptben kicserél egy hozzávalót, amitől az étel nagyon más lesz, mint amire az ember számít.

– A szövegei időzített bombákat rejtenek, melyek olvasás után is kifejtik a hatásukat a lélekben. Humorba csomagolt történetei ráadásul mintha még mélyebbre hatnának, mint az eddigi kötetek írásai.

– Az első kötetemben több olyan írás szerepel, amit harminchárom évesen írtam. A mostaniban pedig több olyan, amit már negyvenhét évesen. Jobban ismerem az életet, több fájdalmával, kegyetlenségével és abszurditásával találkoztam, de több jelenségén tudok nevetni is. Izgat az igazodás, az önfeladás, a rossz kompromisszumok és a válságba jutott értékek világa. Foglalkoztat a magány, társas formában is, és a másoknak való megfelelés csábítása.

Az Erika néni a 21. Század Kiadó gondozásában jelent meg, és itt megrendelhető.

A vezető képen Rényi Ádám. Fotó: Végh László/Magyar Hang