Magyarország visszaesett a 69. helyre a világ országainak boldogságrangsorában a World Happiness Report (WHR) szerint. Mindig szkepszissel fogadtam az ilyen boldogságrangsor-méréseket, de most azt kell, hogy mondjam, van alapja.
Én magam is azt érzem, hogy lefelé megy az életünk, gyomorgörccsel ébredünk reggelente. Folyamatos a hergelés, erős impulzusokkal bombázza a politika a népet. Reggel bekapcsolod a rádiót és ömlik rád a hisztérikus vádaskodás Brüsszel, Ukrajna, az ellenzék ellen. Hát erre nehéz boldogan reagálni. Jól összegezte a helyzetet a hvg cikke „Voltunk már jobban is” címmel.
„A 2012-es jelentésben közölt 110. helyről tíz év alatt Magyarország lakosainak boldogságszintje folyamatosan nőtt 2023-ig. Tíz év alatt Magyarország az 51. helyre lépett előre, aztán viszont egyszer csak odalett az optimizmus. A 2025-ös jelentés szerint Magyarország boldogságpontszáma a világrangsorban visszaesett a 69. helyre, ahol 2018-ban állt.”
Még olyan, nem a magas életszínvonalukról híres országok is jócskán megelőznek bennünket a 2024-es adatok alapján összeállított rangsorban, mint például Szerbia (31.), Románia (35.) vagy Bosznia Hercegovina (56.), ahol nemrégen véres háború dúlt és a mai napig nem nyugszanak a kedélyek. Szomszédaink a rangsorban Oroszország (66.), Ciprus (67.), Kína (68.) és Trinidad (70.) valamint Montenegro (71.).
A World Happiness Report kutatásai a világ több mint 140 országára terjednek ki, ennek alapján készül az éves jelentés az oxfordi egyetem, a Gallup és az ENSZ koordinálásában. A boldogságrangsor készítői megjegyzik, jelentős eltérés mutatkozik különböző generációk véleménye között. Ha csak a 60 év felettiek nyilatkozatát néznék, az USA bent lenne a 10 legboldogabb ország között, de összesítve csak a 24. Az idei jelentés felhívja a figyelmet arra, hogy különösen a fiatalok körében zuhant a boldogságindex Amerikában illetve Európa egyes országaiban. Ennek okai az egzisztenciális bizonytalanság, a jövedelmek közötti abnormális különbségek, a lakhatási krízis, a politikai polarizáció, a félelem a háborútól és a klímaváltozástól.
A felmérés a megkérdezettek 0-10-ig terjedő osztályzatai mellett figyelembe veszi az egy főre eső GDP-t az adott országban, a szociális támogatásokat, a várható élettartamot, a lakosság egészségi mutatóit, a szabadságjogokat, nagylelkűséget, szolidaritást és a korrupciós adatokat. Talán mondanom sem kell, Magyarország a szabadságjogok és a korrupció terén hasalt el.
John Helliwell professzor, a boldogságrangsor elnevezésű felmérés egyik megalapítója szerint hatalmas tartalékok vannak az emberi tudatban, sokat javulhatna az életünk, ha nem ellenséget látnánk a másik emberben, hanem inkább azt éreznénk, hogy egy közösség tagjai vagyunk, akik felelősséggel tartoznak egymásért, segítik egymást. A barátság, a közösségi élet, a jótékonykodás a boldogság egyik fontos forrása, amit nem használunk ki eléggé – hívta fel a figyelmet a professzor emeritus a CNN-nek nyilatkozva.
Fontos lenne erőteljesebben fókuszálni a személyesre a materiális helyett, fűzte hozzá. Ezt igazolja, hogy az olyan szegény országok is, mint Costa Rica és Mexikó idén először bekerültek a TOP 10-be.
A WHR éves boldogságrangsorát továbbra is Finnország, Dánia, Izland és Svédország vezeti. Ebben a négy országban a legboldogabbak az emberek. Finnország nyolc éve első a rangsorban, nem véletlenül, hiszen világhírű az egészségügyi, az oktatási és a szociális hálózata, ami biztonságot ad a lakosságnak. Ráadásul nincsenek óriási társadalmi különbségek, magas az életszínvonal, az emberek bíznak egymásban és az intézményekben.
A rangsorban tallózva Hollandia az 5., Norvégia a 7., Izrael 8., Kanada a 18. De Svájc, Belgium, Ausztria, Szlovénia és Csehország is benne van a TOP 20-ban. Nagy-Britannia a 23. A boldogságrangsort Afganisztán (147.), Sierra Leone (146.), Libanon (145.), Malawi (144.) és Zimbabwe (143.) zárja.
