Minden 11. magyar nő szervezetében jelentkezik emlődaganat, évente 7000 új eset kerül diagnosztizálásra – írja a Dél-pesti Centrumkórház. Október 1-jén világszerte arra figyelmeztetik a lakosságot, hogy járjanak emlőrákszűrésre. Az mellrák elleni küzdelem jelképévé vált a rózsaszín szalag, amit a hónapban több helyen is láthatunk majd, ha szemfülesek vagyunk.
2024-ben 31 162-en haltak meg Magyarországon rosszindulatú daganatos megbetegedés következtében a KSH adatai alapján. Ráadásul az Eurostat 2021-es felmérése szerint az Unión belül Magyarországon haltak meg a legtöbben emlőrákban. Bár sajnos hazánkban az emlőráknál is súlyosabb problémát jelent a tüdőrák, ami nemtől függetlenül kiemelkedően magas számban pusztít.
Az emlődaganatot az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a nők leggyakoribb daganatos betegségeként tartja számon mind a fejlett, mind a fejlődő országokban – írja a Dél-pesti Centrumkórház. – Számos kockázati tényező áll a kialakulásának hátterében, a veszélyeztetett életkor (40–65 év) mellett a kialakulás kockázatát növeli a helytelen életmód, illetve a pozitív családi anamnézis (egyenesági rokonságban előfordult fiatalkori – 50 év alatti – emlődaganat), korai (12 éves kor előtt kezdődő) menstruáció, késői menopauza, elhízás, fizikai aktivitás hiánya, dohányzás, túlzott alkoholfogyasztás.
Az emlőrák tünetei
A mellrák leggyakoribb tünetei közé tartozik a tapintható, fájdalmatlan csomó a mellben, valamint a tömött nyirokcsomó megjelenése a hónaljban. Figyelmeztető jel lehet a duzzadt, kemény mell, a mell formájának torzulása, illetve a bőrének elváltozásai – bőrpír, hámlás, kisebesedés vagy ödéma. Szintén intő tünet a viszkető, kipirosodó, váladékozó emlőbimbó, illetve a mellben, mellbimbóban jelentkező fájdalom. Ezek észlelésekor kiemelten fontos mielőbb orvoshoz fordulni.
Azonban az emlőrák jelentkezésekor még tünetmentes, ezért nagyon sokat jelenthet, ha időben, vizsgálatokkal kiszűrjük. Tünetmentes állapotában az esetek 90 százalékában gyógyítható.
A szűrésekről
Az emlőszűrés 2002 óta szűrési ciklusonként, azaz 2 évente biztosított. A 45-65 év közötti nők ingyenes vehetnek részt rajta. A szűrés során a fizikális vizsgálat mellett mammográfia készül, ami két irányból vizsgálja az emlőket és segít kimutatni azokat az elváltozásokat is, amelyek tapintással még nem észlelhetőek. A vizsgálat körülbelül 15 percet vesz igénybe.
A szűrésekre személyre szóló levélben kapnak meghívást az érintett korosztály tagjai, amiben szerepel a szűrés pontos helye és ideje, vagy az időpontkérésre szolgáló elérhetőség.
Honnan ered a világnap?
1990-ben Charlotte Haley, akinek a családjában több mellrákkal küzdő nő is élt, barackszínű szalagokat kezdett el gyártani, hogy felhívja a figyelmet a szűrések és a megelőzés fontosságára. A szalag mellé egy rövid üzenetet is írt: „A Nemzeti Rákkutató Intézet éves költségvetése 1,8 milliárd dollár, aminek mindössze 5 százaléka jut a rák megelőzésére. Segíts felébreszteni a törvényhozók és Amerika figyelmét azzal, hogy viseled ezt a szalagot!”
1991 óta október a mellrák elleni küzdelem hónapja. A küzdelem szimbólumává végül nem a barack, hanem a rózsaszín szalag vált, ami nemcsak figyelmeztető jelentést hordoz, de szolidaritást és támogatást is szimbolizál. A színe a nőiességet jelképezi, hiszen világszerte a rózsaszínt a női nemmel asszociálják. Azonban a remény és a gondoskodás árnyalataként is tekinthetünk rá.
A hónap harmadik hetében a férfi emlőrákra hívják fel a figyelmet.
