Almádi polgárai és választott vezetői egyaránt szeretnék alakítani közösségi tervezés keretében a várost, azonban annak folyamatát másképp értelmezik. Ez hetek óta jól látszik a Mandulás sorsáról zajló vitában.

A Mandulás liget Balatonalmádi egyik jellegzetes része. Nemcsak a városlakók ismerik, hanem azok is, akik Veszprém felől az autópályát Almádin át akarják elérni. A helyiek gyermekeinek kedvenc játszótere biciklipályával, izgalmas patakfelfedezéssel, kellemes közösségi együttlétek, ünnepek helyszíne is. A polgárok úgy érzik, szívük csücske kerül veszélybe, ha az önkormányzat vezetői ezen a terepen át utat építenek. Ők viszont azt állítják, a városrendezési terv szerinti elképzelés nem csupán közlekedési beruházás lenne, hanem Vörösberény központjának hosszú távú átalakítását szolgálná.

„Alulhasznosított” területek új funkciója?

A koncepció gyalogosbarát központtal, új közösségi terekkel, szolgáltató funkciókkal, zöld-vizes rehabilitációval és a Séd patak környezetének megújítását foglalja magában. Berki Bálint városi főépítész mindezt megerősítette: a fejlesztés egyszerre szolgálná Vörösberény egyik központjának rendezését, a forgalom csillapítását és a jelenleg alulhasznosított területek új funkciójának meghatározását. Csakhogy a polgárok attól tartanak, hogy amíg a terület úgynevezett Vi-2 besorolású, azaz építési terület, minden ígéret és jó szándék ellenére harminc százalékban beépíthető.

A jelenlegi szabályok szerint például a Mandulásnál a legnagyobb előírt párkánymagasság 15 méter, ami akár öt emelet beépítését teszi lehetővé. Ugyan lakás és üdülő nem készülhet, azonban a városban legutóbb a strand melletti területen is kizárólag szállás jellegű épületre volt engedély, azóta viszont háromszintes lakópark négy háztömbje áll már. A civilek ennek szerették volna elejét venni, amikor aláírásgyűjtésbe fogtak a Mandulásért. Szeretnék természetközeli területként megtartani, a mellette futó Séd patak ökológiai folyosóját megőrizni.

Sikerrel jártak, a településtervvel kapcsolatos lakossági fórumon átadták a petíciót, amelyet a lakosság több mint tíz százaléka írt alá. Az 1122 aláírás bizonyítja, hogy a Mandulás és környezete a település egyik fontos közösségi része. Hosszú távon is fenntartható fejlesztése az átminősítéssel zöldterületként gazdaságos is lehet.

Nem egy útvonal, hanem értékválasztás

Úgy vélik, a Mandulás természeti adottságai jelentik az elsődleges értéket minden más szempont előtt. A civilek hangsúlyozzák, nem egyetlen útvonalról van szó, hanem értékválasztásról: milyen Balatonalmádit szeretnének 20-30 év múlva, képes-e a város megőrizni meglévő természeti és közösségi értékeit. Kétségtelen, a Balaton hosszú távú fenntarthatóságának egyik legfontosabb feltétele a természetes élőhelyek megőrzése.

A civilek konkrét fejlesztési terveket is készítettek, amelyek a város gazdaságát, turizmusát gyarapítaná a természeti és a közösségi értékek megtartása mellett – így aktívan vennék ki részüket a tervezésből. Az önkormányzat is igyekezett: külön fórumon vitatta meg a vállalkozókkal és a civil szervezetekkel a „településtervet”, mielőtt azt lakossági fórumon is megtette volna. A polgárok javaslataikat feltölthették az E-Térbe. Sőt, a terveket azok is megtekinthették, akik nem használnak internetet, mert Balatonalmádi mindkét művelődési házában kiállították ezeket a dokumentumokat. Ennek ellenére úgy tűnik, nem alakult ki valódi párbeszéd, mintha az önkormányzat akadályt látna a civilek indítványaiban.

A közösségi tervezést inkább utólagos egyeztetésként értelmezik, noha annak lényege a kompromisszumok kötése, megtalálni a különbözőnek látszó érdekek között az ideális megoldást. A „mi jobban tudjuk” mentalitás húzódik meg a türelmetlen válaszokban. Hangosan pedig még az is, azért választottak meg bennünket, hogy mi csináljuk.

A képviseleti demokrácia eredményes, a részvételire nincs idő, haladni kell, sürget a határidő…

Pedig szánni kell rá, mert kell a kompromisszum az élhető jövőért.

Vezető képünk a Mandulás pikniken készült. Fotók: Tabányi Kata