Hogyan alakítsuk át gyermekünk agyát és kapjuk vissza a családot a képernyők és az ultrafeldolgozott ételek korában? Ehhez kínál segítséget Michaeleen Doucleff a Dopaminkölykök című könyvében, amely digitális és táplálkozási detox az egész családnak.

Szülőknek és gyerekeknek közösen kell átalakítani a szokásokat, és átállítani az idegpályákat, hogy kitörhessenek a képernyő és az ultrafeldolgozott élelmiszerek rabságából. Új otthoni szokásokkal, rutinokkal megint „szabad” lehet a család. A kötet több száz kutatóval, pszichológussal készült interjú alapján veszi végig a dopaminmágnesek működését, majd ad gyakorlati tanácsot, hogyan lehet nekik ellenállni.

A Dopaminkölykök két fő szálon fut. Az elsőben a tudományos tényekre koncentrál, illetve annak történetére, hogyan vettük körül magunkat dopaminmágnesekkel, amelyek szüntelenül vonzzák a figyelmünket és felkeltik az étvágyunkat. A második szál gyakorlati útmutatót kínál, hogy ne csak visszaszerezzük az irányítást mindennapjaink felett, hanem közben örömet is leljük a folyamatban. A szórakozás ugyanis kulcsfontosságú a sikerhez.

Ahogy haladunk előre, a stratégiák sorát egy ötlépcsős protokollá rendezi a szerző. Ez lehetővé teszi, hogy gyerekünk és mi is elhagyjunk bármilyen függőségi szokást, és helyét új rutin vegye át összhangban a család értékeivel.

Mit mutatnak a legújabb képernyő-statisztikák?

Magyarországi adatok: A Bethesda Gyermekkórház felmérései alapján a 8–12 éves korosztály átlagos napi képernyőideje már meghaladja az 5,5 órát, a tinédzsereké a 8 órát. Az NMHH egy korábbi, kifejezetten okostelefon-használatot mérő kutatása a 8 év felettieknél napi szűk 4 óra aktív képernyőidőt regisztrált.

Nemzetközi adatok: A Common Sense Media legfrissebb globális cenzusa szerint az 5–8 éves korosztály átlagosan 3 óra 38 percet tölt mindennap digitális eszközök előtt. Amint a gyerekek elérik a 8–10 éves kort, ez a szám a CDC adatai szerint gyorsan megugrik napi 6 órára.

A gyermekorvosok és fejlődéspszichológusok ajánlása szerint a 6–12 év közötti korosztály számára a napi legfeljebb 1–2 óra minőségi, ellenőrzött képernyőidő lenne az egészséges. A jelenlegi statisztikák alapján a gyerekek ezt a keretet átlagosan két-háromszorosával lépik túl.

Mi a helyzet az ultrafeldolgozott élelmiszerekkel Magyarországon?

A kutatások (például a Semmelweis Egyetem onkológiai vizsgálatai) kiemelik a felvágottak és a hozzáadott cukrot tartalmazó üdítők magas arányát a magyar étrendben.

Részlet a könyvből

Miközben a technika száguldó expresszvonata letarolta az otthonainkat, az amerikai szülőket már egy második, az előzőkhöz szorosan kapcsolódó forradalom is elérte. Ez pedig a konyhánkat és a testünket érintette. Az ultrafeldolgozott élelmiszerek forradalmáról beszélek. Ez a forradalom lassabban zajlott, mint a technológiai. Olyan lassan, hogy sok szülő – magamat is beleértve – alig vette észre. A huszadik század elején vette kezdetét, amikor a vállalatok olyan élelmiszerek előállításába fogtak, amelyeket a családok nem tudtak volna otthon elkészíteni… Az élelmiszeripari cégek egyúttal tartósítószereket, ízfokozókat és vitaminokat is alkalmazni kezdtek, hogy tartósított nassolnivalókat és gyorsan elkészíthető fogásokat dobjanak piacra. Évtizedről évtizedre lassan, de biztosan nőtt az ultrafeldolgozott élelmiszerek aránya az étrendünkben, mígnem az 1980-as években, nagyrészt a dohányipari vállalatok miatt, robbanásszerűen megugrott.

Amikor az 1980-as évek végén meredeken visszaestek a cigarettaeladások, a dohánycégek élelmiszeripari vállalatokat vásároltak fel, például a Kraftot, a General Foodsot és a Nabiscót. Az 1990-es évek végére az ultrafeldolgozott élelmiszerek széles körben elérhetővé váltak, és ez a növekedés a huszonegyedik században tovább folytatódott. Ma a gyerekek kalóriabevitelének hatvan-hetven százaléka ezekből az ételekből származik, amelyek gyakran nagy mennyiségben tartalmaznak zsírt, cukrot, sót, esetleg mindhármat. Sok szempontból az ultrafeldolgozott élelmiszerek nem kevésbé befolyásolják az életünket, mint a technikai eszközök és a mobilalkalmazások.

A szerzőről

Michaeleen Doucleff PhD író, tudományos újságíró, aki több mint egy évtizeden át készített anyagokat az amerikai közszolgálati rádió- és médiatársaságnak. Kémiából doktorált a Kaliforniai Egyetemen, és az amerikai Nemzeti Egészségügyi Intézetek posztdoktori ösztöndíjasa is volt. Első kötete, a Hogyan neveljünk kedves és önálló felnőtteket? az elmúlt években a legsikeresebb gyerekneveléssel foglalkozó könyvek egyike volt. New York Times bestseller lett, és harminc nyelvre fordították le.

A Dopamin-kölykök a 21. Század Kiadó gondozásában, Szabó Marcell fordításában jelent meg, és erre a linkre kattintva tudják megrendelni.

A vezető képen a könyv szerzője. Fotó forrása: michaeleendoucleff.com