Állampolgárai tudatos mérgezéséhez négy éve asszisztál a magyar kormány. Miközben Gödön a dél-koreai cég hivatalosan nem is működhetne, a cég nemcsak folytatta a milliárdos fejlesztéseket, de még 133 milliárdot kapott hozzá a kormánytól. A gödi mérgezések ügyében újraindult a rendőrségi nyomozás.

A filmekből ismert hatalmas környezetvédelmi szennyezéseket feltáró amerikai botrányokhoz hasonlít a gödi mérgezések ügye, amelyet a független sajtó, az Átlátszó, a Telex, a 444.hu, a Direkt36 munkatársai derítettek ki, s hoztak nyilvánosságra. Csakhogy míg a filmekben a kormány vagy a szenátus egy-két tagja szokott tudni a veszélyes környezetszennyezésről, addig nálunk az egész kormány. A miniszterelnöktől Navracsicson át Gulyás miniszterig. Nem szóbeszéd vagy pletyka, hanem az Alkotmányvédelmi Hivatal titkos adatgyűjtése alapján készített jelentésből, ami már három évvel ezelőtt írásban eljutott a minisztertanácshoz.

Ezekre a titkos adatgyűjtésekre azért volt szükség, mert a Samsung SDI-nál a belső és a hatóságok által mért adatok nem fedték a valóságot, azok sokkal súlyosabbak voltak. 2023 óta, vagyis 4 éve tudott a kormány a nehézfémek rákkeltő hatásáról, s arról, hogy a megengedett értékhatárok sokszorosát, némelykor ötszázszorosát mutatták ki az ott dolgozók szervezetében, bizonyos részeit a környező levegőben és a vízben. A Greenpace szerint rákkeltő anyagokat lélegeztek be a gyárban dolgozók.

Döntött a pénz

A kormányülésen vita alakult ki, folytathatja-e a gyár működését úgy, hogy a hatóságok addigi figyelmeztetései ellenére az előírásokat teljesítették. A vitában a pénz döntött: a Samsung a magyar gazdaságban korábban páratlan léptékben növelte termelését, a 2018‑as 20 milliárd forintról 2022-re 1631 milliárdra nőtt. A gödi üzem Magyarország második legnagyobb árbevételű gyára lett. Az ország vezetői úgy vélték, az akkumulátorgyártás lehet Magyarország húzóágazata, ezért igyekeztek minél több hasonló profilú gyárat magyar földre csábítani. Csakhogy akkor már a civilek Debrecenben nagyon határozottan, de Iváncsán is tiltakoztak. Ezek után olaj lett volna a tűzre a gödi üzem felfüggesztése.

A propagandáért felelős miniszter is aggódott a gödi mérgezésekről szóló jelentések politikai hatása miatt (NEM AZ EMBEREK EGÉSZSÉGE MIATT), amelyek nem vethettek jó fényt a koalícióra és épp következtek az önkormányzati választások.

Ekkor már többszázszorosát mérték az emberek testében felelhető mérgező anyagoknak. Később több vizsgálat azt is kiderítette, hogy nemcsak a Samsung munkatársait tették a ki veszélynek, de a városban élőket is: az évek során egyre több elszivárgott szennyező anyagról kerültek nyilvánosságra mérések, a levegőben, az üzemhez közeli termőföldön és a talajban és a kutakban is találtak a gyártáshoz használt vegyületekből.

A „büntetés” sem maradt el: tizenhétszer bírságolták meg a céget (maximális bírság 10 millió forint volt), de utána beült a kormányba Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter, aki a büntetéseket százmilliósra emelte. Amit a cég simán beépíthetett a költségekbe.

A helyzet folyamatosan változott: a bíróság 2024 tavaszán a Samsung környezethasználati engedélyét felfüggesztette, a nyár elteltével azonban visszaadta. Egy év sem telt el, 2025 őszén megint megsemmisítették a környezethasználati engedélyt, aminek a kormányhivatal nem tudott, vagy nem akart érvényt szerezni, a füstölő kémények ősszel azt üzenték, nem zárták be az üzemet.

Lapzárta után tudtuk meg, hogy a Pest Vármegyei Kormányhivatal közleménye szerint a Kúria február 3‑án kelt döntésének értelmében, a gyár az egységes környezethasználati engedélyét visszakapja, működését tovább folytathatja. (A Kúria a felülvizsgálati eljárást lezáró végzésének rendelkező részét február 10‑én hozta nyilvánosságra.)

Vezető képünkön a gödi gyár. Fotó: Bődey János / Telex