Sokan aggódtak Kapu Tiborért, amikor június végén az Axiom nemzetközi kereskedelmi űrmisszió kéthetes csúszással kezdődhetett. A második magyar űrhajós három társával a floridai Kennedy Űrközpontból június 25-én indult és 20 nap elteltével sikeresen ért földet.
Kapu Tibor utazásáról különleges dokumentum készült: Veszprém fölött örökítette meg Ladányi Tamás asztrofotográfus, amatőrcsillagász június 28-án, szombaton hajnalban a nemzetközi űrállomást, amely akkor épp a megyeszékhely fölött repült át.
Magyarország fölött több átvonulást is megfigyelhettek az űrutazást nyomon követők és több mint húsz alkalommal élő közvetítések révén jutottak információkhoz. A húsznapos misszió során, 320-szor kerülve meg bolygónkat, a tizenegy fős legénység 13,5 millió kilométert tett meg.
Nem az Európai Űrügynökség (ESA), és nem a NASA vitte fel az amerikai Peggy Whitson parancsnokságával az indiai, a lengyel és a magyar legénységet a világűrbe, hanem a NASA egyik partnere, az Axiom Space. Ez az amerikai cég volt az első magánvállalat, amelyik tudományos kísérleteket is végző missziót küldött a Nemzetközi Űrállomásra, a mostani a negyedik küldetése. A HUNOR űrprogramra és Kapu Tibor űrutazására eddig nagyjából 40-50 milliárd forintot költöttek az állami költségvetésből.
Eddig egyetlen magyar űrturistát tart számon az űrhajózás története, ő viszont kétszer is megjárta a világűrt: Simonyi Károly szoftverfejlesztő – az Excel táblázatkezelő kifejlesztője – 2007-ben és 2009-ben hagyta el a Föld légterét. Farkas Bertalan 1980 májusában szállt fel Bajkonurból, amikor Magyarország a világ hetedik országaként küldött embert a világűrbe, nyolcnapos útján fontos kísérleteket végzett el a Szaljut-6 űrállomáson.
Kapu Tibor a húsz nap alatt huszonnégy projekten dolgozott. Többek között a sugárzás okozta DNS-károsodás kijavításában szerepet játszó mechanizmusok feltérképezésén, az alacsony olvadáspontú fémek viselkedését figyelte meg újgenerációs hajtóműrendszerek fejlesztéséhez. Tanulmányozta a növényi csíráztatást, a mikrozöldség termesztését űrbéli körülmények között. Az űrhajós második bejelentkezésében például elmondta, ehhez a kísérlethez már elvetette az első paprika-, retek- és búzamagokat, és megvizsgálta azokat a muslicákat is, amiket felvittek. Kutatta az asszociatív tanulás és a vizuális információfeldolgozás működését. A ruházat anyagainak vizsgálata során ahhoz gyűjtött adatokat, miképp befolyásolja a viselt ruházat a hő átadását különböző gravitációs környezetekben. A kutatás eredményei a jövőbeli űrbéli küldetésekhez használható ruhák fejlesztését szolgálja. Feltehetően ez a technológia a Földön is alkalmazható lesz a szélsőséges környezetekben viselhető ruházat gyártása során, illetve a test hőháztartásának javításához, akár a sportban, akár az egészségügyben. Fedélzeti kamerákkal készítettek képeket a Földről, amelyek segítségével felmérhetik a katasztrófák geolokációjának pontosságát. Egyelőre Houstonban összegzik az út eredményeit.
Kapu Tibor 33 éves. Vásárosnaményban született. Nyíregyházán a Krúdy Gyula Gimnáziumban érettségizett. Gépészmérnökként végzett a Budapesti Műszaki Egyetemen. Az autóiparban dolgozott, akkumulátorfejlesztésre szakosodott. Két év alatt 247 jelöltből választották ki, s került Houstonba, ott képezték űrhajóssá. Nem mellesleg kétszeres junior világbajnoki ezüstérmes a Tantrix nevű logikai játékban.
Vezető kép: A Nemzetközi Űrállomás íve – fedélzetén Kapu Tiborral – a veszprémi vár felett 2025. június 28-án hajnalban. Fotó: Ladányi Tamás
