Van az az érzés, amikor egyszerűen csak jó együtt lenni valakivel. Nem kell nagy dolgokat mondani, nem kell folyamatosan szórakoztatni egymást – mégis, valahogy könnyebb, színesebb, biztonságosabb lesz tőle az élet. És bár talán nem szoktunk külön napot szentelni neki, július 30., a Barátság Világnapja, jó alkalom arra, hogy egy pillanatra elgondolkodjunk: kik az életünkben azok, akik mindig ott állnak mellettünk.
A Barátság Világnapjának dél-amerikai gyökerei vannak: 1958-ban, Paraguayban merült fel először az ötlet egy vacsoraasztal mellett, ahol Dr. Ramon Artemio Bracho és barátai egy olyan mozgalmat indítottak, amely az emberek közötti barátság és megértés fontosságát hirdette – függetlenül bőrszíntől, vallástól, nemzetiségtől. Így született meg a World Friendship Crusade, amely később elérte azt is, hogy az ENSZ 2011-ben hivatalosan is elfogadja július 30-át a Barátság Világnapjaként.
És hogy miért fontos ez a nap? Azért, mert miközben a barátság az egyik legtermészetesebb emberi kötelék, hajlamosak vagyunk adottnak venni, egészen addig, amíg meg nem kopik, el nem tűnik, vagy épp hiányozni kezd. Pedig a kutatások szerint a barátaink nemcsak örömet adnak, hanem az életünket is meghosszabbítják.
A TÉT Platform nemrég egy cikkben összegyűjtött tizenkét megdöbbentő tényt a barátságról, amelyek közül több is mélyen elgondolkodtatott. Például az, hogy életünk során átlagosan 400 barátságot kötünk, de ezek közül csupán minden tizenkettedik lesz igazán tartós. Még döbbenetesebb, hogy a baráti körünk fele hétévente lecserélődik, és a legtöbb ember már nem tartja a kapcsolatot azzal, akit korábban a legjobb barátjának tartott.
Az is kiderült, hogy egy jó baráti kapcsolat sokszor többet ér, mint a családi kötelék. Egy ausztrál kutatás szerint a hetvenes éveikben járó emberek, akiket sok barát vesz körül, 22 százalékkal tovább élnek, mint azok, akik inkább magukba fordulva élik az életüket. És nemcsak hosszabb, hanem boldogabb is lehet az életünk: ha van valaki, akivel együtt lehetünk „kicsit furák”, akivel szabadon nevethetünk, az csökkenti a stresszt és enyhíti a szorongást.
Persze, a digitális korszak nyomot hagyott a barátságokon is. A TÉT Platform által hivatkozott Nescafé-kutatás szerint ma már a barátainkkal leginkább Messengeren vagy Viberen tartjuk a kapcsolatot, és csak az ismerőseink 5 százalékával találkozunk rendszeresen személyesen. Ugyanakkor a valódi, mély kötelékeket ez nem feltétlenül befolyásolja – hiszen az igazán közeli barátaink száma általában 3 és 5 között mozog, függetlenül attól, hogy hány száz ismerősünk van a Facebookon.
Ami még különösen érdekes: az agyunk szinte ugyanúgy reagál, ha minket vagy ha egy barátunkat éri veszély, és már a kilenc hónapos kisbabák is képesek érzékelni, hogy két ember barát-e. A barátság tehát belénk van kódolva, biológiailag, érzelmileg és társadalmilag is. És ha mindez nem lenne elég: genetikailag is hasonlítunk a barátainkra. Egy friss tanulmány szerint génállományunk körülbelül 1 százaléka megegyezik a legközelebbi barátainkéval. Ez nagyjából annyi, mint egy negyedfokú unokatestvérrel való genetikai hasonlóság, derül ki a korábban említett cikkből.
Ma, július 30-án érdemes egy üzenetet küldeni, hívást indítani, vagy csak egyszerűen megosztani egy közös emléket valakivel, aki eszünkbe jut a barátság szó hallatán.
Vezető kép forrása: Boundless.org
